Ütemezett lesz az adósmentés - Minden az árfolyamgátról

Az Országgyűlés hétfőn elfogadta azokat a törvénymódosítási javaslatokat, amelyek kedvezőbbé teszik és kiterjesztik a devizaalapú lakossági jelzáloghitelek rögzített árfolyamon történő törlesztését. A kibővített árfolyamgát azoknak a devizaalapú lakossági jelzáloghiteleket felvevőknek nyújthat segítséget, akik nem tudták sem megtakarításaikból, sem hitelből előtörleszteni adósságukat. Az új lehetőség a hitelfelvételek mellett a 2011. december 15. előtt devizában megkötött lízingszerződésekre is kiterjed.

Az intézkedéscsomagnak 600-700 ezer érintettje lehet. Tavaly ősszel mintegy 950 ezer devizaalapú lakossági jelzáloghitelt tartottak nyilván, melyekből csaknem 170 ezret előtörlesztettek. A kedvezményt nem kaphatják meg azok, akik legalább 78 ezer forinttal több mint 90 napos fizetési késedelembe estek. Ez a kitétel mintegy 120 ezerrel csökkenti az érintettek számát. A jogszabályokban szereplő kizáró okok tovább szűkítik, a lízingszerződések viszont bővítik a kedvezményezettek körét.

Az új árfolyamgát egyik előnye a korábbi lehetőségekhez képest, hogy sokkal tovább, az idei év végéig lehet igényelni. Még ennél is nagyobb előny viszont, hogy az adósnak csak a törlesztőrészlet rögzített árfolyam feletti tőkerészét kell később kedvezményes kamatozás mellett kifizetnie, a kamatrészt a finanszírozó pénzügyi szolgáltató és az állam közösen állja.

A várt komoly érdeklődés, valamint a megállapodások gyors és zavartalan lebonyolítása érdekében a kormány és a bankszövetség abban állapodott meg, hogy az érintett ügyfeleket három ütemben fogadják majd a szolgáltatók. Áprilistól az állami és önkormányzati szférában dolgozó tisztviselők és alkalmazottak, júniustól a lakáscélú hitellel tartozók, szeptembertől a szabad felhasználású hitellel tartozók kérelmeit dolgozzák fel. Az egyes kérelmek elbírálására két hónapjuk van. Az állami alkalmazottak viszont február 1-jétől visszamenőleges hatállyal megkapják a kedvezményt.

Az árfolyamgátat igénybe vevők terhei megoszlanak az adós, a finanszírozó és az állam között. Az adós azonnal kifizeti a finanszírozónak a törlesztőrészletet 180 forint/svájci frank, 250 forint/euró, illetve 2,5 forint/jen alatti részét. Az a feletti rész tőketartozása gyűjtőszámlára kerül, melyet 2017-től kell törleszteni. A törlesztőrészlet rögzített árfolyam feletti kamattartozását az állam és finanszírozó állja. Ha a svájci frank árfolyama 270, az euróé 340, a jené 3,3 forint fölé emelkedik, akkor a felsorolt értékek feletti rész az államot terheli.

Azok az adósok, akiknek 2011. szeptember 30. óta 90 napot folyamatosan meghaladó, fennálló késedelme van, a bank írásban értesíti a forintra történő átváltásról és az azt követő 25 százalék hitelelengedési jogosultságról, valamint arról, hogy a forinthitel milyen induló adósságtörlesztést jelent, továbbá, hogy a közjegyzői díjat az ügyfél viseli.

A módosító indítványok azonban nem foglalkoznak azokkal az adósokkal, akik a rögzített árfolyamok feletti értéken vették fel a hitelüket. Az eredeti, tavaly hozott jogszabályok őket kizárták a kedvezményekből. Pedig az euróalapú hitelek felvevői közül egy időszakban véletlenszerűen alakult, hogy az utólag kijelölt árfolyam alatt vagy a felett kapott-e az adós hitelt.

Világgazdaság - Giczi József-->