Érdemes-e Facebook részvényt venni?

Nehéz helyzetben van az, aki legalább hallomás szintjén nem találkozott a Facebook platformmal. Az utóbbi két évben az internetes böngészés, kapcsolattartás egyik alapkövévé változott a webhely; ami több, mint 845 millió felhasználónak ad lehetőséget arra, hogy barátaival, rokonaival, ismerőseivel, üzletfeleivel vagy éppen potenciális partnereivel tartson kapcsolatot. A felhasználók több mint fele, kb. 483 millió ember napi rendszerességgel klikkelget a rendszerben.

Népszerűségét nem csupán ennek köszönheti, hanem annak is, hogy közvetlen és valós idejű kapcsolattartást biztosít a vállalatok és a fogyasztók között is. Az oldal fenntartása szempontjából valójában ez a domináns profil, hiszen a gépezet döntően a marketingbevételekből tartja el magát.

A Facebook jelentőségét leginkább az mutatja, hogy a köznyelvben is utat tört magának a „lájkolom” kifejezés, de a platform nemrég bevezetett újítása, az idővonalas elrendezés is hamarosan visszaköszönhet a napló szó szinonimájaként.

Ki termeli ki a Facebook nyereségét?

A Facebook felhasználói közvetlenül semmilyen szolgáltatásért nem fizetnek, a bevételek döntő többsége célzott reklámkampányokból származik. 2011-ben 85 százalékos volt a marketingbevételek súlya, a megelőző években pedig 90 százalék feletti érték volt jellemző. A legtöbb felhasználóban nem merül fel az, hogy a közgazdasági elvek a közösségi médiában is érvényesülnek: azaz itt sincs ingyenebéd. Minél több információt osztunk meg magunkról, a rendszer annál célzottabb reklámokkal bombáz bennünket.

A Facebook emellett pénzhez jut abból is, hogy felhasználói táborát az alkalmazás- és játékkészítők rendelkezésére bocsátja. A fizetős alkalmazások a Facebook-nak is bevételt jelentenek, mivel ezen összegek 30 százalékát automatikusan a társaság kapja. A Facebook oldaláról ez azt jelenti, hogy 2011-ben a bevételek több, mint 12 százaléka pl. a Zynga zsebeiből vándorolt a céghez.

A Zynga neve a tavalyi IPO kapcsán lehet ismerős, de sokkal inkább a játékai emlékezetesek. Ha rémlik még a „kérek szöget és deszkát az istállóhoz” vagy a „küldjetek még kiscsikót” bejegyzések garmadája, akkor helyben vagyunk: a Farmville, a Mafia Wars és társainak szülőatyjáról van szó, akik ezeket az addiktív játékokat kifejlesztették.
A Facebook szempontjából ez csak kiindulási alap a bevétel- és profitnöveléshez, hiszen a későbbiekben bevételi potenciált jelent saját, online fizetési platformjának felfuttatása, ami további dollárhegyekhez segíti majd a társaságot.

Mit mutat a Facebook éves jelentése?

Ha már IPO, akkor érdemes egy pillantást vetni a pénzügyi beszámolókra. Ne felejtsük el, hogy start-up cégként kezdték 2004 folyamán, az érdemi üzleti tevékenység csak 2007-ben indult el. Az első két év a mostani szemüveggel nézve nem hozott releváns eredményeket, ezért az áttekintést a megelőző három év adataira szűkítettük. A számok alapján egyértelműen látszik, hogy növekedési fázisban van a társaság, ezért messzemenő következtetéseket nem vonnánk le az adatok láttán.

Az árfolyam és az egy részvényre jutó eredmény hányadosa (P/E-ráta) 100 körüli értéke vagy éppen a becsült árbevétel/értékesítés (P/Sales) hányadosa minimum 2-3 szoros túlértékeltséget mutat a szektortársakhoz képest. A számításhoz a Facebook már meglévő részvényeinek legutolsó, 40 dolláros árát vettük alapul, ami még tőzsdén kívüli ügyletben alakult ki.

Kockázatok: részvétem, ha még nincs Facebook részvénye

A szokásos, minden vállalatot érintő kockázati tényezőkön túl a Facebook esetében speciális eseményekre is érdemes figyelni: az üzleti modell egyelőre csak a hirdetési és egyéb reklámbevételeken nyugszik. Ha sérül ez a profitpálya, úgy a komplett profitabilitás kerül veszélybe.
A mobileszközök erőteljesebb alkalmazása érezhetően visszavetheti a bevételeket, az okostelefonokon ugyanis egyelőre nem jelennek meg a hirdetések, így akik csak ezt a platformot használják, semmilyen módon nem növelik a reklámbevételeket.

A vezérigazgató (Mark Zuckerberg) részvénycsomagja várhatóan 21 százalékra csökken a tranzakció után, de ez komoly beleszólásra ad lehetőséget a társaság stratégiáját illetően még akkor is, ha esetleg más tulajdonosok és kisrészvényesek nem értenek egyet az iránnyal.

Devizakitettséget tekintve a Facebook bevételeinek 44 százaléka származott az USA területéről 2011-ben. Az euró részarányáról konkrét becslés nincs, de vélhetően 50 százalék alatti lehet ez az érték. A Facebook egyelőre nem fedezi devizakitettségét, ezért az USD mint hazai deviza vonatkozásában az EUR/USD emelkedése más tényezők változatlansága esetén javítja a cég pénzügyi helyzetét.

Osztalék: nincs és nem is várható

Az osztalék esetében egyszerűen párhuzamot vonnánk: az Apple részvények idén a tankönyvi példával ellentétben jelentős felívelést mutattak azt követően, hogy januárban felmerült az osztalékfizetés lehetősége.

A Facebook sem idén, sem a következő években nem tervez osztalékot fizetni, amely jó néhány befektetési alapot eltántoríthat attól, hogy a részvénybe fektessen. Az érem másik oldala, hogy az így cégben maradt összegeket további kutatás-fejlesztésre, befektetésre, akvizícióra lehet fordítani, ez pedig a növekedési sztori fanatikusait elégíti ki majd.  

Tulajdonosi szerkezet: check-in a Facebookon

A Facebook részvénystruktúrája meglehetősen komplikált. Jelenleg 117 millió ’A’ sorozatú részvénye van a társaságnak, amit a mostani részvénykibocsátásban megduplázhatnak.

Emellett szavazatelsőbbségi ’B’ részvényből 1,76 milliárd darab van, ráadásul itt még opciós programból és egyéb részvényjuttatásokból fakadóan további 0,5 milliárd részvény szabadulhat fel.

Az összrészvényszám tehát nagyjából 2,5 milliárd darabra rúg majd a tőzsdei megjelenést követően, mivel a ’B’ sorozatú részvényeket azonos számú ’A’ sorozatú részvényekre cserélik az IPO után.

A Facebook tulajdonosi struktúrája sokkal bonyolultabb, mint egy a platformon egy eseményt szerkeszteni és a meghívókat szétküldözgetni az ismerősöknek. A részvénysorozatok hígulását alapul véve Mark Zuckerberg vezérigazgató pakettje kb. 21 százalékra olvad. Rajta kívül nevesített nagytulajdonos marad az igazgatóság egyik tagja, James W. Breyer 8 százalékos csomaggal, valamint a DST Global és Accel Partners, akik egyaránt 5 százalék körüli részesedéssel rendelkezhetnek.

Mikor szállhatnak ki a cégből a jelenlegi Facebook részvényesek?

A jelenlegi tulajdonosok a tőzsdei bevezetést követően 3 hónapig nem értékesíthetik részvényeiket a parketten. Ez a kitétel a vezérigazgatóra, Mark Zuckerbergre a tőzsdei bevezetést követően 7 hónapig érvényes.
Az opciós programban résztvevő mintegy 0,5 milliárd részvény tulajdonosa a kibocsátást követő 6 hónapig, míg az Accel Partners és a DST Global nagyrészvényesen csak 1 év elteltével értékesíthetik részvényeiket.

Záróakkord: a Facebook IPO menetrendje

Végleges információ még nem áll rendelkezésre, a legfrissebb hírek alapján május elején indul a jegyzések összesítése, majd a tervek szerint május 17-én indul a kereskedés a Nasdaq platformján. Ez egy héttel csúszik, ha a nemrég megvett Instagram versenyhivatali engedélyezése elhúzódik. A részvények az FB kódot (tickert) kapják majd.

Vegyük, vagy ne vegyük a Facebook részvényeit?

A fentiek alapján egyértelműnek tűnik, hogy relatív árazás alapján túlfűtöttnek tűnik a Facebook részvénye. A közösségi média szektorában eleve optimisták a piaci szereplők, erre jó példát jelent a LinkedIn és a Zynga tavalyi tőzsdére menetele, ahol a fundamentum háttérbe szorult a piaci hangulathoz képest.

A jelenlegi piaci hangulatot figyelembe véve az látszik, hogy a Facebook esetében nehezen indokolhatóak a növekedési várakozások. Bár a tőzsdére menetelt követően akár a LinkedIn-nél látott triplázódásra is sor kerülhet az árfolyamban, hosszabb távon tekintve felfokozott várakozásoknak kell megfelelnie a társaságnak, ami jelentős kockázatot von maga után. Mindezek ellenére azonban úgy véljük, hogy a szentimentet ki kell használni és érdemes jegyezni az IPO keretében a részvényekből.