Ráadásul a spanyoloknál is „állt a bál”, hiszen kiderült, hogy a Bankiát fel kell tőkésíteni, és a többi banknak is növelni kell a fedezetet az ingatlan-hitelállomány mögött. Ebbe a környezetbe érkezett meg az első két nagyobb magyar társaság negyedéves gyorsjelentése. Valójában mind a kettőnek örülhettünk. A Richter 50 százalékkal növelte eredményét 16,8 milliárd forintra, amelyet persze egyszeri tételek is segítettek, de még azok figyelembevétele nélkül is – becsült 3 milliárd forint körüli mérföldkő-bevételek – jelentős javulásról tett tanúbizonyságot a nagyobbik gyógyszergyártó cég.
Mindezt az exportértékesítésnek köszönheti, hiszen Magyarországon a megszorítások miatt jelentősen, mintegy 8 százalékkal csökkent az árbevétele. A második negyedév elején indult a méhmióma kezelésére szolgáló új gyógyszer értékesítése Németországban és az Egyesült Királyságban, amelytől a cég a szokásos konzervativizmusával néhány millió eurós árbevételt vár az idén. A jó eredmények ellenére a cég nem változtatott az idei évre szóló prognózisán.
A Magyar Telekom elsősorban az árbevétel soron lepte meg az elemzőket, miközben az eredménye a vártnak megfelelően alakult, 13 milliárd forint lett. Sokéves vesszőfutás után újra növekedett a bevétel, még ha csak kis mértékben is, 2,9 százalékkal. Ez egyrészt a jól teljesítő, de alacsony eredményhányadú energiaértékesítésnek és a meglepetésre árbevétel-növekedést felmutatni tudó mobil szegmensnek köszönhető. A várakozásoknál sokkal jobb eredmények ellenére mind a két részvény csökkenéssel zárta a hetet. A Magyar Telekom 5,7 százalékkal értékelődött le, míg a Richter 2,7 százalékkal zárt alacsonyabban.
Így nem meglepő, hogy a most kezdődő héten jelentő cégek sem szerepeltek túl fényesen. Az OTP, az Egis és a Mol 1–3,5 százalék közötti csökkenést produkált az elmúlt 5 napban. Közben a német DAX a görög választás és a spanyol aggodalmak ellenére 0,3 százalékkal emelkedett. Vagyis a negatív teljesítmény mögött részben vagy egészben az új adók – telekom-, energia, banki tranzakciós – húzódnak meg. A kormány ezzel kapcsolatos bejelentései jelentős árfolyammozgásokat okoztak a szerdai nap folyamán, amelyet végül nem is tudott kiheverni a magyar piac a hétvége felé javuló nemzetközi hangulat ellenére sem.
Félreértés okozta a „flash crash”-t
A társasági adó 19 százalékról 30-ra emelése okozta a 700–800 forintos zuhanást a Mol piacán néhány perc alatt. Hamar kiderült, hogy a rossz hír valójában jó hír, így az árfolyam is hamar korrigált, hiszen az úgynevezett Robin Hood-adó alakul át (8 százalékról 11-re). A hír azért jó, mert a korábbi nyilatkozatok alapján 16 százalékos mértékre számított a piac. Vagyis a Mol részvényeknek emelkedniük kellett volna. Ezzel szemben tovább csökkent az árfolyam.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.