Kevés esély a bankoknak

A héten lépett életbe az a jogszabály, amely lehetővé teszi, hogy a hitelezésüket fokozó bankoknál csökkenjen a különadó, az állam azonban nem bánt túl bőkezűen a kedvezménnyel. A törvény szerint ugyanis csak a közteher alapja csökkenthető akkor, ha egy banknak vagy más pénzügyi intézménynek a kis- és középvállalkozásokkal szembeni hitelállománya idén szeptember végén az egy évvel korábbinak legalább a 95 százalékát eléri – természetesen nem számolva az időközben bekövetkezett árfolyamváltozásokkal. Szintén csökkentheti az adóalapot, ha a pénzügyi intézmény a lakáshitelezést vagy a lakáslízingelést növeli, ebben az esetben az idén február végi hitelállomány az alap, ha 2013. február végén ennél magasabb a kihelyezett összeg, a különbséggel mérsékelhető az adóalap.

A különadó alapja a mérlegfőösszeg, 50 milliárd forintig 0,15, afölött 0,53 százalékos sarcot kell a hitelintézeteknek fizetniük, vagyis idén kiindulási alapként mintegy 130–140 milliárd forintnyi különadóra számíthatnak a bankok. A hitelezés felpörgetése révén ennek legfeljebb a 30 százalékát igényelhetik majd vissza, vagyis hozzávetőlegesen 40 milliárd forintot. Ez pedig azt jelenti, hogy ha ki akarják használni a bankok a teljes kedvezményt, ahhoz nagyjából 8 ezer milliárd forinttal kellene növelniük lakossági jelzálog- és kkv-s hitelállományukat.

Ez nagyjából a meglévő állományok megduplázását jelentené, hiszen a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adatai szerint a teljes kkv-s hitelállomány nagyjából 3 500 milliárd forint körül lehet, a lakossági jelzáloghiteleké pedig a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 5 700–5 800 milliárd forint körül volt március végén.

A maximális kedvezmény elérésére tehát kevés az esély. Valamennyi engedményt azért kaphatnak a bankok, hiszen a kkv-hitelek volumene nő. Tavaly szeptember végén még 3 000 milliárd forint alatt volt az összállomány, ez fél év alatt nagyjából 20 százalékkal nőtt a PSZÁF adatai szerint, ami mintegy 2,5 milliárd forintnyi adójóváírást jelenthet eddig a bankoknak. A hitelkereslet egyébként a vállalati szektorban felemás: a Magyar Nemzeti Bank legutóbbi hitelezési felmérése szerint a rövid távú kölcsönök iránt fokozódik az érdeklődés, a hosszú távú beruházási hitelekre viszont csökken az igény, és ezen a téren idén nem várható fordulat.

Arra sem számíthatnak a bankok, hogy megrohanják őket a lakáshitelre váró ügyfelek. A hitelezési felmérés szerint a háztartások lakáshitelek iránti igénye csökkent, pozitív irányú változás ezen a téren pedig csak akkor várható, ha beindulnak a kormány kamattámogatási programjai. A visszafogott kereslet mellett a hitelezés bővülését a bankok tőke- és forráshelyzete is korlátozza. A bankok tőkehelyzete ugyan a PSZÁF adatai szerint erős, az egyes piaci szereplők között viszont nagyok az eltérések, a veszteséges bankok pedig már így is csak az anyabankjaik tőkejuttatásának köszönhetően tudnak megfelelni a követelményeknek. A források megszerzése sem könnyű a bankok számára, amit újabban az is nehezít, hogy az állam is agresszívan beszállt a lakossági megtakarításokért folyó harcba.

Azoknak a devizahiteleseknek kedvezhetnek különadó-kedvezmény fejében a bankok, akiknek már tavaly szeptember végén is legalább 30 napos elmaradásuk volt velük szemben, és ennek értéke meghaladta a 78 ezer forintot. Feltétele még az adósság részbeni elengedésének: a jelzáloggal terhelt vagy lízingelt ingatlanok értéke nem haladhatja meg a 20 millió forintot.

A kölcsön részleges elengedése után a hitelezőknek forintra kell váltaniuk a maradék tartozást, ezt a jegybank május 15. és június 15. közötti közép­árfolyamainak átlagán kell megtenniük. A devizaadósok ezzel nem járnak túl jól, ebben az időszakban ugyanis a forint a svájci frankkal szemben elég gyenge volt, és a bankok nagyjából 248,55 forintos átlagárfolyamon forintosítják majd a kölcsöneiket.

Azoknak a devizahiteleseknek kedvezhetnek különadó-kedvezmény fejében a bankok, akiknek már tavaly szeptember végén is legalább 30 napos elmaradásuk volt velük szemben, és ennek értéke meghaladta a 78 ezer forintot. Feltétele még az adósság részbeni elengedésének: a jelzáloggal terhelt vagy lízingelt ingatlanok értéke nem haladhatja meg a 20 millió forintot.

A kölcsön részleges elengedése után a hitelezőknek forintra kell váltaniuk a maradék tartozást, ezt a jegybank május 15. és június 15. közötti közép­árfolyamainak átlagán kell megtenniük. A devizaadósok ezzel nem járnak túl jól, ebben az időszakban ugyanis a forint a svájci frankkal szemben elég gyenge volt, és a bankok nagyjából 248,55 forintos átlagárfolyamon forintosítják majd a kölcsöneiket. -->