Az EU–IMF- megállapodás fokozhatja a BÉT forgalmát

A kedvező folyamatot viszont a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) nem érzik, a pesti parkett forgalma rendkívül alacsony, ennek hátterében egyrészt a külföldi befektetők kivárása húzódik meg, másrészt az, hogy a magyar kisbefektetők egyre inkább a külföldi értékpapírpiacokon keresnek vonzó célpontokat. A BÉT forgalma 2010 óta szinte folyamatosan csökken. Az év első felében az azonnali piac duplikált forgalma 28 százalékkal maradt el a tavalyi év azonos időszakáétól, a júniusi forgalom pedig 33 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Ezzel az értékkel Budapest teljesített leggyengébben a régiós piacok között.

A BÉT helyzetét az is súlyosbítja, hogy az európai válságjelek nyomán a külföldiek jelentős tételben számolták fel itteni és más fejlődő országbeli részvénybefektetéseiket, a kockázatkerülés pedig nettó forráskivonáshoz vezetett. A KBC Securities elemzői úgy látják, hogy változást többek között az EU–IMF-hitelmegállapodás hozhat, amely mérsékelheti a bizonytalanságot.

A külföldi befektetők kivárnak, amíg nem bizonyosodnak meg arról, hogy a magyar költségvetés fenntartható pályára állítható, s a költségvetési hiány megszüntetéséhez nincs szükség olyan eseti intézkedésekre, amelyek érdemben befolyásolják egyes iparági szektorok, vállalatok, pénzintézetek teljesítményét.

„A növekvő likviditás mellett több vonzó vállalati célpontra is szükség lenne, mivel a jelek szerint a lakosságtól bevonható tőke már növekedni kezdett” – hívta fel a figyelmet Tordai Péter, KBC Securities lakossági üzletágának vezetője. Mind több magánszemély lát ugyanis fantáziát az alulértékelt részvényekben.