Lesz pénznyomda az EKB-nál? - Izzasztó nyár elé nézünk

A bankok eddig 0,25 százalékos kamatot kaptak az EKB-nál elhelyezett betéteikre, ezen összeg az utóbbi hetekben jóval 800 milliárd euró fölé ugrott. A bankközi piactól ódzkodó bankok, pénzpiaci alapok ugyanis itt fialtatták a pénzeket.

A betéti ráta 0 százalékos értéke viszont kitessékeli ezeket a pénzeket a rendszerből, mert más jegybankoknál ennél magasabb hozammal lehet kamatoztatni az összegeket. A japánoknál 0,1 százalék körüli; a Fed-nél 0,1-0,2 százalék közötti; Svájcban 0 százalék körüli, vagy éppen negatív; a briteknél 0,5 százalék körüli hozammal lehet elérni.

Tehát az EKB rákényszeríti a bankokat arra, hogy hitelezésbe forgassák át a pénzeket vagy éppen átcsoportosítsák más jegybankokhoz; de az is lehet, hogy a felszabaduló összegekből jut a részvény, kötvény és árupiacokra is. A devizapiacon az eurógyengülés leginkább annak tudható be, hogy a szereplők a forró pénzek nagy tömegű távozásától félnek például dollár irányba, ami meg is látszott az euró-dollár kurzusán. Még nem egyértelmű, hogy a bankházak hogyan alkalmazkodnak az új helyzethez, ezért a következő néhány nap különösen érzékeny lesz a börzéken.

Ennél még érdekesebb kérdés, hogy lesz-e pénznyomda az EKB-nál. A döntés nem a piacokon, hanem a bürokratikus kemény magon múlik a jegybankon belül. Izzasztó nyár elé nézünk – véli az EKB.