Ewald Nowotny szerint a várható banki akvizíciók egyrészt külső politikai hatásra, az európai versenypolitikára vezethetők vissza. Ez arra ösztönzi a bankokat, hogy „zsugorodjanak”, és csökkentsék tevékenységi területüket. Emellett általánosságban igaz, hogy öt százalékos piaci részesedés alatt nem kifizetődő a banki tevékenység. „Sok bank tesztelte a piacot, és most itt az ideje a kiigazításnak” – mondta.
Ewald Nowotny a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Bécsben működő nemzetközi képzési intézetének konferenciáján szólalt fel. Ismét kijelentette, hogy az osztrák bankok számára a régiós jelenlét „sikertörténet”, és hogy továbbra is maradnak a térségben.
A bankok jelenlegi mérlegalkalmazkodási (deleveraging) folyamatát bizonyos mértékben szükségszerűnek tartja, és úgy vélekedett, tovább kell csökkenteni a devizahitelezés szerepét Európában. Ez utóbbiak helyett azonban "helyettesítőket" is találni kell, mert vannak olyan országok, ahol az ingatlanpiac hosszú távú finanszírozása szinte kizárólag devizaalapon képzelhető el - mondta.
Egyes országokban politikai lépésekre vezethető vissza a mérlegalkalmazkodási folyamat - vélekedett. Az osztrák banki vezető szerint Magyarországon arra lehet számítani, hogy a bankok „nagyon aktívak lesznek” ezen a területen, amennyiben olyan adókkal szembesülnek, amelyek hátrányosan érintik a mérlegüket.
Szapáry György washingtoni magyar nagykövet, a Magyar Nemzeti Bank volt alelnöke úgy értékelte, hármas válságról lehet beszélni Európában és az Egyesült Államokban: a pénzügyi szektor válságáról, amit az államadósság-válság követett, és végül a pénzügyi piacok „bizalmi” válságáról, ami kihatással van a bankszektorra is. A legnehezebb feladat a bizalmi válságot megoldani – vélekedett.
Kiemelte, az erőteljes mérlegalkalmazkodási folyamat, a csökkenő befektetések és az ennek következtében csökkenő növekedés együtt "ördögi kört" képeznek a régióban. Úgy vélekedett, az erőteljesen integrált európai pénzügyi rendszerben csak "átfogó szemlélettel" lehet a problémákra megoldást találni.
Magyarországon a hitelezés csökkenését Szapáry szerint részben a bankadó, részben az erőteljes mérlegalkalmazkodás, de részben a külföldi anyabankok nehézségei váltották ki.
Elená Kohútiková, a szlovák VÚB Bank vezérigazgató-helyettese az euró bevezetését értékelte. Kohútiková szerint Szlovákia profitált az euró bevezetéséből. Kifejtette, az euró bevezetése után három évvel a lakosság 81 százaléka úgy véli, hogy ez helyes döntés volt. Emellett az euró segítette a szlovák reálkonvergenciát a nyugati gazdasági mutatókhoz, csökkentek a vállalkozók tranzakciós költségei, és stabilizálódott az államkötvények kamata is. Az eurócsatlakozás sikere szempontjából fontos tényezőnek értékelte, hogy ugyanazt az álláspontot közvetítette a kormány, a nemzeti bank és az ellenzék.
Úgy vélte, a kis, nyitott gazdaságoknak nincs más választási lehetőségük, mint csatlakozni a közös fizetőeszközhöz. Fontosnak nevezte ugyanakkor, hogy a konvergencia-folyamatnak az euró bevezetése után sem szabad leállnia.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.