Ugyanis a befektetőknek egymás között negatív névleges kamatokat kell lenyelniük. Ausztriában ez eddig csak a rövid, hat hónaptól egy évig tartó futamidejű értékpapírokra állt. "A befektetők már nem külföldön helyezik el a pénzüket - mindenekelőtt nem a dél-európai periféria országaiban" - véli Jörg Angele, a Raiffeisen Research elemzője. Amint az olasz vagy a spanyol kötvények keretében kikölcsönzött pénzt a kötvények futamidejének végén az állam visszafizeti, az osztrák befektetők kivonják a pénzüket ezekből az országokból és idehaza, azaz Ausztriában helyezik el.
Az osztrák kötvények iránt így nő a kereslet, a kamatok csökkennek és részben a negatív tartományba érkeztek. Egyidejűleg azonban az eurózóna déli országaiban egyre kisebb a kereslet kötvények iránt, a kamatok pedig emelkednek. A nyomás enyhítésére az Európai Központi Bank az eltelt hónapokban többször is igénybe vette a bankóprést, és pénzügyi injekciókat nyújtott az európai bankoknak, amelyek ezeket részben államkötvényekbe fektették be. Az Európai Központi Bank tehát közvetve Dél-Európa államadósságait finanszírozza.
A Die Presse a továbbiakban felveti a kérdést, miért invesztál valaki egyáltalán olyasmibe, ami után negatív kamatokat kell fizetnie? Angele szerint ennek több oka van. Egyes befektetők - például nyugdíjalaapok - kötelesek a pénz egy részét különösen biztos kötvényekben tartani. Mivel ők a jelenlegi általánosan alacsony kamatszint miatt nem akarják magukat túlságosan hosszú ideig lekötni, lenyelik a békát, és rövid lejáratú osztrák államkötvényeket vásárolnak, amelyek akár negatív kamatokat hoznak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.