Jól tartják magukat a takarékszövetkezetek

A bankokkal ellentétben a takarékszövetkezetek még tartják magukat – ez is kiderül a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adataiból. Míg a bankok veszteségesek voltak az első hat hónapban, a szövetkezeti formában működő hitelintézetek ágazati szinten 5,64 milliárd forintos adózott eredményt értek el, ami csaknem 60 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. A profit gyarapodása főleg annak köszönhető, hogy a takarékszövetkezetek kamateredménye tavaly óta csaknem 10 százalékkal nőtt, a céltartalékokra és értékvesztésre viszont csaknem 40 százalékkal kisebb összeget vontak el, mint egy esztendeje.

A takarékok mérlegfőösszege több mint két százalékkal csökkent az elmúlt egy évben, ezt azonban nem annyira az intézmények portfólióinak felszámolása okozta, hanem az, hogy a csődbe ment soltvadkerti takarékszövetkezet számai májustól kezdődően már nem szerepelnek a statisztikákban. Ez a fejlemény mintegy 50 milliárd forinttal rontotta a takarékok összesített mérlegfőösszegét, ami így a félév végén 1634 milliárd forint volt. Az intézmények nettó hitelállománya 741 milliárd forint volt a félév végén, ez még a soltvadkerti intézmény kiesésével együtt is magasabb az egy évvel korábbinál, sőt az év elejinél is. Az állomány első félévi növekedése valószínűleg annak köszönhető, hogy a végtörlesztő háztartások sok esetben a takarékoktól vettek fel kiváltó kölcsönt a devizahitelük lezárásához.

Az intézmények betétállománya még mindig jóval magasabb a hitelekénél, az év közepén 1370 milliárd forintot tett ki, ennek döntő többsége lakossági megtakarítás volt.

Amiben viszont gyengébbek a takarékok a bankoknál, az a hitelportfólióik minősége. A statisztikák szerint a hiteleik több mint egyharmada késedelmes, a 90 napon túli csúszásban lévő tételek aránya pedig 18,6 százalékon áll. A vállalkozói hitelportfólió a rosszabb, a céges ügyfelek kevesebb mint háromötöde törleszt csak határidőre, és minden negyedik ügyfél csúszása meghaladja a 90 napot.

A lakosságnál 28 százalék körül van a késve törlesztők aránya, a 90 napon túl hátralékosaké pedig 15 százalék. A legrosszabbul a deviza jelzáloghitelek festenek, az ügyfelek több mint fele késik a törlesztéssel, a 90 napon túli késedelemben lévők aránya pedig a 30 százalékot közelíti. Öröm az ürömben, hogy a kereskedelmi bankokkal ellentétben a takarékok hitelállományából viszonylag szerény hányadot képviselnek a deviza jelzálogkölcsönök, a bruttó állomány csupán 4 százalékát teszik ki.

További részletek a Világgazdaság keddi számában.