Kaszálnak a pénzváltók

Nagy tömegek ácsorogtak tegnap reggel is a pénzváltók előtt, hiszen sok nyaralni készülő, illetve devizát "spájzolni" akaró akar az utóbbi napokban bevásárolni valutából. A pénzváltóknál röviden azt nyilatkozták, hogy fel vannak készülve, és nincs jelentős hiányuk a három legjobban keresett valutából. Ezzel együtt a lapunk által megkeresett üzletek az erős túlterheltség jeleit mutatták, hiszen nem egy iroda előtt az utcán is hosszú sorok várakoztak. A legkeresettebb deviza a pénzváltók szerint természetesen az euró. A pénzváltó irodák nagy rohamok idején népszerűbbek a bankfiókoknál, hiszen a hitelintézetekénél többnyire néhány egységnyivel kedvezőbb árfolyamot tunak kínálni: ezzel együtt a bankfiókok pénzváltási forgalma is növekvő tendenciát mutat.

A lakossági befektetők, illetve az utazni szándékozók érdeklődését az elmúlt napok devizapiaci fejleményei srófolták fel. Hétfőn sorban állított be több hónapos csúcsokat a hazai fizetőeszköz: napközben 275,69 forintot ért egy euró, ami 11 hónapos csúcs, a dollár 221,93 forinton állt 18 órakor. A svájci frankkal szemben is 11 hónapos csúcsról beszélhettünk, 229,52-ig esett. Tegnap délelőtt viszont már mindhárom devizával szemben gyengült egy kissé a magyar fizetőeszköz, az euró 277-ig, a dollár 223-ig, a svájci frank pedig 230,5-ig emelkedett 11 órára a bankközi devizapiacon. Ekkora kilengés ugyanakkor nyilván nem tántorítja el a kisbefektetőket.
Az euró/forint árfolyamot az EU/IMF-tárgyalások és az eurózóna adósságválsága határozhatja meg. Előbbivel kapcsolatban az elemzők szerint komoly nézetkülönbségek vannak a kormány és a nemzetközi szerveztek között, ugyanakkor előremutató, hogy értesülések szerint a kormány módosíthatja a pénzügyi tranzakciós adót: ha ez utóbbi igaz, tovább javíthat pozícióin a hazai deviza.
Az euró jegyzése 11 hónapon keresztül, tavaly szeptember eleje óta tartózkodott 275 forint felett. A forint 2011-es legerősebb árfolyamát július közepén 261,87 forintos jegyzésen érte el. A 2010-es legerősebb árfolyam a március közepi 260,92 forintos jegyzés volt. A forint mindenkori legerősebb árfolyamát az euróval szemben 2008. július közepén érte el 227,95-os jegyzésen, a mélypontot pedig a 2012. január eleji 324,27-os jegyzés jelentette.

A spekulatív célzattal valutát vásárló ügyfelek szempontjából így nem alakul rosszul mostanában a helyzet. A bankok esetenként 4 százalék feletti kamatot is kínálnak az újonnan lekötött euróbetétekért, ami az eurózóna 0,75 százalékos alapkamatát figyelembe véve egyáltalán nem rossz ajánlat, főleg, ha valaki a forint esetleges későbbi gyengülésére spekulál.
A Magyar Nemzeti Bank statisztikái szerint a hazai háztartások devizabetét-állománya ezer milliárd forint környékén mozog, június végén 978,2 milliárdot tett ki. Ez nem jelent túlságosan nagy szeletet az összes betétből, hiszen a teljes, 7538 milliárdos állományból 12,9 százalékot képvisel. A devizabetéteknél is az éven belüli lekötések vannak túlsúlyban: a jegybank adatai szerint ezek súlya 74,2 százalékos, devizabetéteinek nagyjából negyedét pedig folyószámlán, illetve látra szóló betétben tartja a magyar lakosság.
Jól járnak a frankadósok

Mérséklődhet a frankhitelesek törlesztőrészlete, hiszen a svájci frankot 230 forint alatt jegyezték, amire közel egy éve nem volt példa. Tavaly szeptember óta csak az euró/forint árfolyam változása az irányadó, hiszen a Svájci Nemzeti Bank 1,20-as minimális euró/frank árfolyamküszöböt vezetett be. Az SNB azóta sikeresen védte meg az árfolyamszintet még a legpesszimistább piaci hangulatban is.
Vagyis a 230 forint alatti frankárfolyam a hazai deviza felértékelődésének köszönhető: a forint az elmúlt hetekben sokat erősödött az euró ellenében, ami megjelent a frank/forint keresztben is. Ha azt feltételezzük, hogy az SNB továbbra is sikeresen védi meg az 1,20-as küszöbértéket, akkor továbbra is csak a forint ingadozására kell figyelni.
Emlékezetes, az SNB a recessziós és deflációs kockázatok miatt vezette be a küszöbértéket, ugyanis a frank felértékelődése más veszélyt jelentett a gazdaságra nézve. "Az SNB meg tudja védeni az 1,20-as küszöbértéket" – mondta Eveline Widmer-Schlumpf, svájci pénzügyminiszter egy tegnapi konferencián. Hozzátette, támogatja a központi bank politikáját. Svájcban továbbra is csökkennek a fogyasztói árak, vagyis a deflációs kockázatok nem tűntek el. Az árcsökkenés mértéke 0,7 százalékos volt júliusbank a mai adatok szerint, ami ugyan kissé kedvezőbb, mint az elemzők előrejelzése, akik 0,8 százalékos mérséklődést vártak. Az SNB-nek tehát tovább kell folytatnia az intervenciót, ha azt akarja, hogy a gazdaság ne csússzon deflációba.