Már az önkéntes nyugdíjpénztárak is szenvednek

Az első fél év végén már csak 75 136 tagja volt a magánnyugdíjpénztáraknak – közölte tegnap a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF). A tagoknak március 31-éig volt lehetőségük arra, hogy jelezzék szándékukat a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépésre, ezt több mint 25 ezen meg is tették, az ő tagsági jogviszonyuk május 31-én szűnt meg a magánnyugdíjpénztáruknál.

A magán-nyugdíjpénztári szektor továbbra is komoly nehézségekkel küzd. A június végén működő 14 piaci szereplőből hat állt végelszámolás vagy beolvadás alatt. Az első fél évben a PSZÁF adatai szerint csak öt magánnyugdíjpénztár rendelkezett pozitív működési eredménnyel, a többi veszteséges volt. A szektor összesített működési eredménye az első negyedévihez képest tovább már nem romlott, de az változatlanul negatív maradt, működési eredményüket tekintve mintegy 200 millió forintos mínuszban álltak a kasszák.

A portfóliókat nézve a második negyedév nem sikerült túl jól az intézményeknek, befektetéseiken mintegy 1,4 milliárd forintnyi veszteséget halmoztak fel, az év egészét tekintve viszont még mindig mintegy 10 milliárd forintnyi pozitív hozam van a magán-nyugdíjpénztári alapokon. Az alapok vagyona a fél év végén 187,9 milliárd forint volt, vagyis az egy tagra jutó megtakarítás 2,5 millió forint körül van. Egy negyedévvel korábban nagyjából 50 milliárd forinttal volt magasabb a kasszák összvagyona, vagyis hozzávetőlegesen ekkora összeg lehetett a visszalépett tagok egyéni számláin.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak taglétszáma – akárcsak 2008 utolsó negyedéve óta minden három hónapban – az idei második negyedévben is tovább csökkent. Április és június között 11424 tagot veszített el a szektor, a félév végén már csak 1,234 millió ügyfele volt az önkéntes nyugdíjkasszáknak. Bár kilépők száma is mérséklődött valamelyest tavalyhoz képest, az új belépőké sokkal gyorsabban csökken, ez okozza a pénztárak taglétszámának erózióját.

Az önkéntes szektor a magánnyugdíjpénztárakhoz hasonlóan veszteséges, a félév végén működési szinten félmilliárd forint fölötti mínuszban állt. Ezek a pénztárak ugyan több tagdíjhoz jutnak hozzá, mint a hazai magánkasszák, és a befizetésekből lényegesen többet is vonhatnak el a működésük fedezésére, a tagdíjbefizetések azonban az idei első félévben elmaradtak a tavalyi év hasonló időszakában tapasztalttól.

Mindössze 36,8 milliárd forintnyi tagdíj érkezett az önkéntes kasszákhoz fél év alatt, ennek nagyobb hányadát a munkáltatók fizették be feltehetően cafeteria keretében. Ez azt jelenti, egy átlagos pénztártag a munkáltatói hozzájárulással együtt is havonta mindössze 5 ezer forint körüli összeget tesz félre a nyugdíjára.

Az önkéntes nyugdíjpénztári befektetési portfolióban kis mértékben nőtt a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok – és ezen belül a magyar állampapírok – aránya, míg a befektetési jegyek részaránya csökkent. A pénztáraknál lévő 850 milliárd forintnyi portfólión az első hat hónapban csaknem 50 milliárd forintnyi hozam keletkezett, ennek nagyobb hányada az első három hónapban.

Az egészségpénztárak taglétszámának növekedése a PSZÁF adatai szerint április és július között is folytatódott, és megközelítette az 1 millió 40 ezer főt, de a második negyedévi 21 ezer új belépő elmarad az első negyedévben belépettek kiugróan magas, 52 ezres számától. A tagdíjbevétel a második negyedévben szintén növekedett mind az előző negyedévhez, mind a bázishoz képest, az első hat hónapban csaknem 24,7 milliárd forintnyi befizetés érkezett az egészségpénztárakba.

Az egészségpénztárak taglétszámának növekedése a PSZÁF adatai szerint április és július között is folytatódott, és megközelítette az 1 millió 40 ezer főt, de a második negyedévi 21 ezer új belépő elmarad az első negyedévben belépettek kiugróan magas, 52 ezres számától. A tagdíjbevétel a második negyedévben szintén növekedett mind az előző negyedévhez, mind a bázishoz képest, az első hat hónapban csaknem 24,7 milliárd forintnyi befizetés érkezett az egészségpénztárakba. -->