BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Végre nyugodtabban alhatnak a frankhitelesek?

Az elmúlt hetekben kicsit nyugodtabban alhatnak a frankhitelesek, hiszen az alpesi deviza árfolyama folyamatosan mérséklődik: A frank/forint árfolyam tavaly szeptember óta most először állt 230 forint alatt. A Svájci Nemzeti Bankban is bízhatnak a devizahitelesek, hiszen kamatemelésre aligha kerül sor mostanában, és az 1,20-as euró/frank árfolyamküszöböt sikeresen védi a jegybank.

Mérséklődhet a frankhitelesek törlesztőrészlete, hiszen a svájci frankot 230 forint alatt jegyezték, amire közel egy éve nem volt példa. Tavaly szeptember óta csak az euró/forint árfolyam változása az irányadó, hiszen a Svájci Nemzeti Bank 1,20-as minimális euró/frank árfolyamküszöböt vezetett be. Az SNB azóta sikeresen védte meg az árfolyamszintet még a legpesszimistább piaci hangulatban is.

Vagyis a 230 forint alatti frankárfolyam a hazai deviza felértékelődésének köszönhető: a forint az elmúlt hetekben sokat erősödött az euró ellenében, ami megjelent a frank/forint keresztben is. Ha azt feltételezzük, hogy az SNB továbbra is sikeresen védi meg az 1,20-as küszöbértéket, akkor továbbra is csak a forint ingadozására kell figyelni.

Emlékezetes, az SNB a recessziós és deflációs kockázatok miatt vezette be a küszöbértéket, ugyanis a frank felértékelődése más veszélyt jelentett a gazdaságra nézve.

Mit várhatunk a forinttól?

Az euró/forint árfolyamot az EU/IMF-tárgyalások és az eurózóna adósságválsága határozhatja meg. Előbbivel kapcsolatban: elemzők szerint komoly nézetkülönbségek vannak a kormány és a nemzetközi szerveztek között, ugyanakkor előremutató, hogy értesülések szerint a kormány módosíthatja a pénzügyi tranzakciós adót; vagyis mégsem terjesztenék ki az MNB-re, ami komoly akadálya lehetne a megegyezésnek. Ha az álláspontok közelednek a kormány és a nemzetközi szervezetek között, akkor a forint tovább erősödhet; ellenkező esetben gyengülésre lehet számtani.

Az eurózóna adósságválsága kapcsán jelenleg az EKB a meghatározó. Mario Draghi elnök ugyanis az elmúlt hetekben többször is utalt arra, hogy a jegybank vásárolná as periférikus euróövezeti országok kötvényeit a másodlagos piacon. A lépés segíthetne Spanyolország és Olaszország helyzetét, így megállítva az euróövezeti dominók eldőlését. Ha az EKB-nak mégsem sikerülne kielégíteni a felfokozott várakozásokat, akkor a hangulat ismét meredeken romlana, és a gyengülései hullám elérné a forintot is. Ebben az esetben az SNB elkötelezettségét is tesztelnék a piaci szereplők, hiszen bizonyosan a frankot, mint biztonságos menedéket választaná a tőke.

Az SNB-nek elemi érdeke a küszöb megvédése

Az SNB meg tudja védeni az 1,20-as küszöbértéket – mondta Eveline Widmer-Schlumpf, svájci pénzügyminiszter egy mai konferencián. Hozzátette, támogatja a központi bank politikáját.

Svájcban továbbra is csökkennek a fogyasztói árak, vagyis a deflációs kockázatok nem tűntek el. Az árcsökkenés mértéke 0,7 százalékos volt júliusbank a mai adatok szerint, ami ugyan kissé kedvezőbb, mint az elemzők előrejelzése, akik 0,8 százalékos mérséklődést vártak. Az SNB-nek tehát tovább kell folytatnia az intervenciót, ha azt akarja, hogy a gazdaság ne csússzon deflációba.

Elemzők szerint a deflációs nyomás várhatóan enyhül a következő hónapokban, ugyanakkor középtávon sem kell az infláció felpörgésére számítani. Az inflációs adatokból és a gyenge növekedési kilátásokból adódóan feltételezhető, hogy az SNB ki fog állni az 1,20-as árfolyamküszöb mellett. Ugyanakkor, ha az EKB nem tudja stabilizálni az euróövezeti országok kötvénypiacait, akkor a mélyülő adósságválság közepette a svájci jegybank elkötelezettségét minden korábbinál erőteljesebb nyomás érheti.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.