BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Végre nyugodtabban alhatnak a frankhitelesek?

Az elmúlt hetekben kicsit nyugodtabban alhatnak a frankhitelesek, hiszen az alpesi deviza árfolyama folyamatosan mérséklődik: A frank/forint árfolyam tavaly szeptember óta most először állt 230 forint alatt. A Svájci Nemzeti Bankban is bízhatnak a devizahitelesek, hiszen kamatemelésre aligha kerül sor mostanában, és az 1,20-as euró/frank árfolyamküszöböt sikeresen védi a jegybank.

Mérséklődhet a frankhitelesek törlesztőrészlete, hiszen a svájci frankot 230 forint alatt jegyezték, amire közel egy éve nem volt példa. Tavaly szeptember óta csak az euró/forint árfolyam változása az irányadó, hiszen a Svájci Nemzeti Bank 1,20-as minimális euró/frank árfolyamküszöböt vezetett be. Az SNB azóta sikeresen védte meg az árfolyamszintet még a legpesszimistább piaci hangulatban is.

Vagyis a 230 forint alatti frankárfolyam a hazai deviza felértékelődésének köszönhető: a forint az elmúlt hetekben sokat erősödött az euró ellenében, ami megjelent a frank/forint keresztben is. Ha azt feltételezzük, hogy az SNB továbbra is sikeresen védi meg az 1,20-as küszöbértéket, akkor továbbra is csak a forint ingadozására kell figyelni.

Emlékezetes, az SNB a recessziós és deflációs kockázatok miatt vezette be a küszöbértéket, ugyanis a frank felértékelődése más veszélyt jelentett a gazdaságra nézve.

Mit várhatunk a forinttól?

Az euró/forint árfolyamot az EU/IMF-tárgyalások és az eurózóna adósságválsága határozhatja meg. Előbbivel kapcsolatban: elemzők szerint komoly nézetkülönbségek vannak a kormány és a nemzetközi szerveztek között, ugyanakkor előremutató, hogy értesülések szerint a kormány módosíthatja a pénzügyi tranzakciós adót; vagyis mégsem terjesztenék ki az MNB-re, ami komoly akadálya lehetne a megegyezésnek. Ha az álláspontok közelednek a kormány és a nemzetközi szervezetek között, akkor a forint tovább erősödhet; ellenkező esetben gyengülésre lehet számtani.

Az eurózóna adósságválsága kapcsán jelenleg az EKB a meghatározó. Mario Draghi elnök ugyanis az elmúlt hetekben többször is utalt arra, hogy a jegybank vásárolná as periférikus euróövezeti országok kötvényeit a másodlagos piacon. A lépés segíthetne Spanyolország és Olaszország helyzetét, így megállítva az euróövezeti dominók eldőlését. Ha az EKB-nak mégsem sikerülne kielégíteni a felfokozott várakozásokat, akkor a hangulat ismét meredeken romlana, és a gyengülései hullám elérné a forintot is. Ebben az esetben az SNB elkötelezettségét is tesztelnék a piaci szereplők, hiszen bizonyosan a frankot, mint biztonságos menedéket választaná a tőke.

Az SNB-nek elemi érdeke a küszöb megvédése

Az SNB meg tudja védeni az 1,20-as küszöbértéket – mondta Eveline Widmer-Schlumpf, svájci pénzügyminiszter egy mai konferencián. Hozzátette, támogatja a központi bank politikáját.

Svájcban továbbra is csökkennek a fogyasztói árak, vagyis a deflációs kockázatok nem tűntek el. Az árcsökkenés mértéke 0,7 százalékos volt júliusbank a mai adatok szerint, ami ugyan kissé kedvezőbb, mint az elemzők előrejelzése, akik 0,8 százalékos mérséklődést vártak. Az SNB-nek tehát tovább kell folytatnia az intervenciót, ha azt akarja, hogy a gazdaság ne csússzon deflációba.

Elemzők szerint a deflációs nyomás várhatóan enyhül a következő hónapokban, ugyanakkor középtávon sem kell az infláció felpörgésére számítani. Az inflációs adatokból és a gyenge növekedési kilátásokból adódóan feltételezhető, hogy az SNB ki fog állni az 1,20-as árfolyamküszöb mellett. Ugyanakkor, ha az EKB nem tudja stabilizálni az euróövezeti országok kötvénypiacait, akkor a mélyülő adósságválság közepette a svájci jegybank elkötelezettségét minden korábbinál erőteljesebb nyomás érheti.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.