Bespájzoltunk augusztusban devizabetétekből

Augusztus sem hozott változást a háztartások és a vállalatok hitelfelvételi szokásaiban, ezért egyszeri- illetve árfolyamhatások mozgatták a szektoroknál lévő hitelállományokat.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénteken pubilkált, az augusztus végi állapotokat tükröző adatai szerint a háztartások mind a fogyasztási, mind a lakáshitelekből kevesebbet vettek fel a nyolcadik hónapban, mint egy évvel korábban: utóbbiaknál a kimutatott nem egészen 11 milliárd forintos havi új állomány alig több mint a fele az egy évvel korábbinak. Kivételt csak a lakossági folyószámlahitelek jelentettek: azoknál a havi új kihelyezéseket tekintve 6,4 százalékos emelkedést regisztrált az egy évvel korábbihoz képest az MNB. Bár az első nyolc havi kihelyezésekben jelentős növekedés mutatkozott a lakossági piacon, az is csak egyszeri tételnek - a kedvezményes végtörlesztésnek - köszönhető, anélkül két számjegyű mérséklődés történt volna.

A változatlanul alacsony hitelfelvételi kedv miatt a jegybank által kimutatott hitelállományok szint kivétel nélkül csökkenést mutatnak az egy évvel korábbihoz képest. Így a 6991 milliárd forintos vállalati hitelállomány 4,1, míg a 7366 milliárdos lakossági 13,2 százalékkal maradt el a bázisidőszakitól. A lakossági hiteleknél legnagyobb mértékben, bő 18 százalékkal a lakáshitelek mennyisége csökkent az augusztus végéig tartó egy év alatt - ez is a végtörlesztés hatásával magyarázható -, a folyószámlahiteleknél viszont erőteljes, 11 százalékos növekedés mutatkozott, amely több mint 450 milliárdos állományt eredményezett.

Mind a vállalatok, mind a háztartások erősítettek ugyanakkor a betéti oldalon: a háztartásoknál kimutatott 7535 milliárdos állomány 0,6 százalékos növekedés eredménye, míg a nem pénzügyi vállalatok egy év alatt 6,4 százalékkal, 4246,8 milliárd forintra emelték betétállományukat. Figyelemre méltó emellett, hogy augusztusban a háztartások nagy tételben helyeztek el devizabetéteket, amelyben a forint hirtelen erősödése is szerepet játszott.

Ami az augusztusi hónap fejleményeit illeti, az MNB tájékoztatása szerint a háztartások hitelállománya tranzakciókból adódóan 31,2 milliárd forinttal mérséklődött. Ez a forinthitelek 23,6 milliárd forintos tranzakciós növekményéből, illetve a devizahitelek 54,8 milliárd forintos tranzakciós csökkenéséből adódott.

A változások egy része a késedelmes devizahitelek forintra váltására vezethető vissza: augusztus folyamán 22,9 milliárd forint értékű késedelmes devizahitelt váltották át a lakossági ügyfelek. A forintra átváltott késedelmes devizahitelek 25 százalékát a hitelintézetek elengedték, így a forinthitelek tranzakcióját az említett konverzió 17,8 milliárd forinttal növelte. A forinthitelek tranzakciós növekménye tartalmazza továbbá a gyűjtőszámlahitelek folyósítását is, e konstrukció hatása azonban még nem volt jelentős.

A háztartások betétállománya a tranzakciókból eredően 19,3 milliárd forinttal növekedett, forintbetéteiknél 41,1 milliárd forint nettó betétkivonás, míg a devizabetéteiknél 60,4 milliárdos nettó betételhelyezés történt.

Kis árcsökkenés a hiteleknél
Augusztusban a háztartások által felvett új lakáshitelek átlagos hitelköltség mutatója változatlan szinten maradt, míg a szabad fehasználású jelzáloghiteleknél kisebb mértékű csökkenés volt megfigyelhető. A személyi hiteleknél viszont kisebb mértékben emelkedett az átlagos kamatláb és a hitelköltség mutató is, miközben az új kihelyezések mennyisége is nőtt. A jegybank által kalkulált átlagos kamatláb a lakáshiteleknél 11,96, a szabad felhasználású jelzálogkölcsönöknél pedig 14,63 százalék volt augusztusban.
A háztartások forintbetéteinek átlagos kamatlába változatlan szinten maradt, és 6,5 százalék környékén mozgott. Az euróbetétekért kínált kamatok átlagos értékénél viszont történt némi - 10 bázispontos - csökkenés, és 2,45 százalékot ért el. Ezzel együtt a mostani átlagkamat 14 bázisponttal még mindig magasabb, mint egy évvel korábban.
A vállalati hiteleknél vegyes a kép: az egymillió euró alatti forinthiteleknél nem változott a helyzet júliushoz képest, ám az efeletti kölcsönöknél történt némi árcsökkenés. Drágultak viszont az euróhitelek: az egymillió euró feletti kategóriában igen jelentős, egy százalékpontos emelkedést mutatott ki a jegybank.