Jól jártak a dollármilliárdosok

Harmincmillió dollár, azaz 6,6 milliárd forintnyi készpénz, ingatlan, befektetés, értékpapír, esetleg műgyűjtemény vagy magánrepülőgép kell ahhoz, hogy valaki felkerüljön a ­Wealth-X szupergazdaglistájára. Idén csaknem 190 ezer szerencsés felel meg ennek a kritériumnak, ők összességében 25,8 billió, azaz 25 800 milliárd dollár felett rendelkeznek a most közölt lista szerint. Ez több mint az Egyesült Államok és Kína gazdasági teljesítménye összesen.

A számok azt mutatják, hogy a legutóbbi, tavalyi kutatáshoz képest idén valamivel több ember között oszlik el némileg kevesebb vagyon. Ennek fő okaként a kutatók egyértelműen az eurózóna válságát jelölik meg. Ez azért érdekes, mert a számokat tekintve Ázsia sokkal rosszabbul járt az utóbbi egy évben, még a rendkívüli gazdasági növekedéséről ismert Kínában is csökkent a vagyonosok száma, ők összességében csaknem 7 százalékkal kevesebb pénzen és befektetésen osztoznak, mint tavaly. Hazánkból 365-en fértek fel a listára a cég szerint 40 milliárd dolláros összvagyonnal.

Mindkét adat csökkenést mutat, tavaly ugyanezek a számok a cég szerint 390 és 45 voltak, ami azért érdekes, mert a különböző top 100-as, top 150-es kiadványok szerint már ennél, mármint a megjelölt 6,6 milliárd forintosnál jóval kisebb összegekkel is be lehet kerülni a magyar százas elitbe. Ez azt jelenti, hogy vagy a magyar kiadványok szerepeltetnek a valóságosnál kisebb vagyonokat – esetleg hagynak le valakit a listáról –, vagy a ­Wealth-X becsüli túl a magyar milliárdosokat. Utóbbi szerint mindenesetre a leggazdagabb magyarok átlagosan 109 millió dollárral, 24 milliárd forinttal rendelkeznek.

Hogy Magyarországon így van-e vagy sem, arra nem tér ki a jelentés, mindenesetre világszintű tendenciaként jelzi, hogy a legvagyonosabbak egyre inkább elfordulnak a spekulatív pénzügyi befektetésektől, és inkább az ingatlan vagy más kézzelfogható vagyontárgyak felé kacsintgatnak. 

Az is látszik – írják az elemzők –, hogy a vagyonok kelet felé áramlanak, illetve az eurózónán belül Németországba és Svájcba menekítik vagyonukat a szupergazdagok, de jól jár a világgazdasági bizonytalanságokkal Nagy-Britannia, az Egyesült Államok, Hong Kong és Szingapúr is. A kutatók figyelmeztetnek arra is, hogy a feltörekvő országok egyre hangsúlyosabb vagyonosodása kihívást állít az amerikai és európai vagyonkezelő cégek elé.

Érdekesség, hogy a vagyonosokon belül a szupergazdagok, azaz a dollármilliárdosok létszáma jelentős mértékben, 9,4 százalékkal növekedett, összességében immár 2160-an mondhatják el magukról, hogy ebbe a klubba tartoznak. Nekik átlagosan 2,9 milliárd dolláros vagyonuk, 6190 milliárdos összvagyonuk van. (A Forbes hasonló listája 1226 embert, 4600 milliárdos összvagyont és szintén emelkedő tendenciát említ.) Ők – azaz a gazdagok 1,2 százaléka – tartják kézben a listán szereplők összvagyonának 24 százalékát.

Ebben a vagyonkategóriában egyébként a kínaiak jártak a legrosszabbul: az ázsiai ország milliárdosai vagyonuk harmadát elvesztették egy év alatt főként a lassuló gazdaság, rosszul teljesítő tőkepiacok és csökkenő külső kereslet miatt. Ehhez képest csekélység, hogy 150 helyett 147-en vannak már csupán. Ezt a tendenciát mérte egyébként a Forbes Magazine is, csak kicsit más számokkal: szerintük 115-ről 95-re esett a dollármilliárdosok száma Kínában. Mindezeket egybevetve érdekes jelenséget tapasztalunk: míg a világ dollármilliomosai vesztettek vagyonukból, a milliárdosok igencsak jól jártak a 2012-es évvel.

A legtöbb szupergazdag az Egyesült Államokban él, sorrendben New Yorkban, San Franciscóban és Los Angelesben. Két utóbbi város Kaliforniában van, így az államok közti versenyben ez a nyugati parti terület megelőzi New York államot. Harmadik helyre az olajmilliárdosokról elhíresült Texas futott be, amelyet a milliomos nyugdíjasok kedvenc helyeként emlegetett Florida követ a negyedik helyen.

Európa gazdagjai kevesebben lettek egy év alatt, és a válság a vagyonukat sem kímélte.  1054-gyel kevesebben mondhatják el magukról, hogy van 30 millió dollárjuk, mint tavaly. A legrosszabbul a spanyolok, franciák és olaszok jártak, míg a skandináv országok jól teljesítettek ilyen szempontból. Németország őrzi első helyét a képzeletbeli listán, a szupergazdagok kedvenc városai sorrendben München, Düsseldorf, Hamburg, Frankfurt és Stuttgart. Az európai visszaesésben Ázsia is „partner” volt, ezen a két kontinensen figyelhető meg, hogy csökkent a vagyonosok száma és az összvagyon is. Észak-Amerikában és Óceániában mindkét mutató emelkedett, Afrikában és a Közel-Keleten pedig kiegyenlítődés látszik: több gazdag rendelkezik kevesebb vagyonnal.

A tanulmány két országnál jegyzi meg, hogy a szupergazdagok közül hányan nem állandó lakosok: Nagy-Britanniánál és Svájcnál. Előbbinél 32,3 százalékos az arány, csaknem minden harmadik multimilliárdos úgy él a szigetországban, hogy nem helyi lakos. Svájcban 18,1 százalék ez az arány.