Adósságválság: Ördögi paktum az államok és a bankok között

Az államnak adópénzekkel kell segítséget nyújtania, ha a bankokat az összeomlás veszélye fenyegeti. Egyfajta fausti paktum ez - írja a Spiegel. Az államoknak ugyanis azért van szükségük a pénzintézetek segítségére, hogy további adósságokat csináljanak - és a jövőjüket ezért a pénzpiacok kezébe teszik le. Az Európai Központi Bank (EKB) adatai szerint az eurózóna tagállamok bankjainak mérlegeiben kereken 1,6 ezer milliárd euró értékben halmozódtak fel állampapírok.

Jelenleg Görögország szolgáltat bámulatra méltóan drasztikus példát arra, hogy az állam mennyire függővé teszi önmagát a bankoktól. Noha az ország ténylegesen fizetésképtelen, és a pénzpiacokról már nem kap több hitelt, minduntalan sikerül friss pénzhez jutnia rövid futamidejű államkötvények révén. A papírokat mindenekelőtt görög bankok vásárolják meg. Ők finanszírozzák a gyengélkedő államot, mert ezekért magas kamatokat kapnak, és mert e papírokat zálogként letétbe helyezhetik a görög központi banknál, hogy ezekért friss pénzt kaphassanak.

You will find more statistics at Statista

Ám a spanyol és az olasz bankok is tömve vannak országaik államkötvényeivel. Tömegesen vettek fel kölcsönként olcsó pénzt az EKB-nál, és annak nagy részét állampapírokba fektették. Az e mögött meghúzódó üzleti logika egyértelmű: míg az EKB -hitelek csak egy százalék kamatba kerültek, az államkötvények akár 6 százalékos hozamot biztosítanak.

Október közepén beszámoltunk arról, hogy léket kaphat az európai bankfelügyelet reformja, miután a Financial Times értesülései szerint egy uniós jelentés azt mutatta ki, hogy jogellenes lenne az Európai Központi Bankot bankfelügyeleti joggal felruházni. Az EU szerződés módosítása nélkül pedig az EKB szerepét eszerint nem lehet úgy átalakítani, ahogy ezt az Európai Bizottság tervezi.

A Spiegel rámutat: számos szakértő figyelmeztet a folyamat veszélyeire. Közéjük tartozik Jens Weidmann,  Bundesbank elnöke is, aki radikális fordulatot követelt azért, hogy jobban kordában tarthassák a pénzintézeteket a túlzott kockázatok elkerülése érdekében. Weidmann ezért a vállalati hiteleknél alkalmazott szabályt vezetné be a bankrendszerben, ennek lényege, hogy bizonyos összeg felett már csak teljes tőke garanciavállalással vehetnek fel kölcsönt a cégek, ezért a cégek önmaguk korlátozzák a hitelfelvételeket. A Bundesbank elnöke egyúttal azt is szorgalmazza, hogy az állampapír vásárlás tekintetében is vezessenek be saját tőke követelményt a bankoknál. A lap megjegyzi: bár utóbbi elképzeléssel több szakértő egyetért, valószínűtlen, hogy azt a jelenlegi helyzetben bevezessék.

Túl nagyok voltak a bankok, nem volt elég a szigor

A válság nagyon drága volt az adófizetőknek, és bebizonyosodott, hogy nem volt igazán komoly intézmény nemzetközi szinten működő pénzügyi cégekre. A szabályozói válasz a problémákra az volt, hogy az unió kötelezettséget vállalt arra, hogy bevezeti a bázeli követelményeket, emellett makroprudeciális lépések is történtek. A lépések jó irányba történtek, de nem voltak elégségesek - mondta az Országos Betétbiztosítási Alap konferenciáján Farkas Ádám, az Európai Bankfelügyelet igazgatója. Az egyes intézmények felügyelete nemzeti hatósági feladat maradt, az egyes bankokat az EBA nem felügyeli. Nem voltak európai szintű válságkezelési szabályozások, a betétbiztosítás is nemzeti szintű maradt. Az első körös válaszban fiskális megállapodás sem volt az európai bankrendszer mögött, úgy ahogy például egy betétbiztosítási alap mögött szokott lenni állami háttértámogatás. Ekkor erősödött fel az eurozónán belül a szuverén adósságválság.

Október közepén beszámoltunk arról, hogy léket kaphat az európai bankfelügyelet reformja, miután a Financial Times értesülései szerint egy uniós jelentés azt mutatta ki, hogy jogellenes lenne az Európai Központi Bankot bankfelügyeleti joggal felruházni. Az EU szerződés módosítása nélkül pedig az EKB szerepét eszerint nem lehet úgy átalakítani, ahogy ezt az Európai Bizottság tervezi. -->