Biztosítási adók - szócsata a Mabisz és a PSZÁF között

Bírálta a most elfogadott adószabályok egy részét Kisbenedek Péter, a Magyar Biztosítók Szövetségének elnöke a szövetség konferenciáján. A szakember szerint inkább a nyugdíjcélú megtakarításokat kellene helyzetbe hozni.

A nem túl nagy magyar piacon arra kell számítani, hogy a helyi biztosítók egyfajta szolgáltatókká válnak - mondta Kisbenedek Péter, a Mabisz elnöke a szövetség konferenciáján. A biztosítási adó miatt nem kizárt, hogy egyes szereplők elhagyják majd a piacot, csak a szolgáltatások maradnak, a kockázatokat már nem biztos, hogy itt fogják kezelni. A lakossági piacon az ügyfelek egyre nagyobb része szeretné azonnal bárhonnan igénybe venni a szolgáltatásokat, ez drasztikus változást jelent. A szakember szerint konszolidáció várható a biztosítási piacon, kevesebb nagyobb biztosító lesz majd.

Kisbenedek Szász Károly felvetésére is reagált, miszerint a magyar biztosítók költségei magasak. Szerint az átlagdíjak alacsonyabbak a magyarországi piacon, mint más országokban. Az életbiztosításoknál Kisbenedek szerint paradigmaváltásra lenne szükség. Ha szabályozói szinten nem sikerül változtatni a jelenlegi körülményeken, csökkenni fognak a díjbevételek. A szakmának az a feladata, hogy olyan megoldásokat, termékeket dolgozzanak ki, amelyek hozzájárulnak a piac növekedéséhez, és nem szülnek rosszallást a politika részéről. Kisbenedek bírálta azt a gyakorlatot, hogy egyes cégek által kínált termékeknek egyéni képviselői indítványok alapján adjanak adókedvezményt, miközben az emberek nagy részének nincs minimális biztosítása sem.

A nyugat-európai szinthez képest alulbiztosítottak vagyunk, a régióhoz képest viszont a trendvonalon vagyunk – mondta Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöke. Az élet ágon jobbak vagyunk a régiónál, a nem élet vonalon viszont gyengébbek. Nálunk az államnak a nyugdíj- és egészségbiztosításban betöltött szerepe erősebb, mint Nyugat-Európában, ennek következménye van a szektorra nézve is. A fogyasztók úgy gondolják, az állami gondoskodás fenn fog maradni. Szász szerint jó lenne, ha a biztosítók nem az adóelőnyökre fókuszálva fejlesztenék ki a termékeiket, hanem az állami szerepvállalás kiszorulására koncentrálnának. Erre a biztosítási szakmának időben fel kellene készülnie.

Az életág hozamainak alakulásáról is beszélt a PSZÁF elnöke. A unit linked és a vegyes életbiztosítások is mínusz nulla hozamot biztosítanak az ügyfelek számára, ilyen feltételek mellett nincs sok értelme megtakarítási életbiztosításokat kötni. Ha a biztosító a befektetések fölötti döntést átadja az ügyfelének, azt látják, hogy a biztosítók alapvetően biztonságos, prudens eszközöket választanak, míg a fogyasztók kockázatosabbakat, ez azonban a magasabb hozamokban nem igazolódik vissza.

Ami a közvetítői rendszert illeti, egyelőre a hatósági vizsga szabályait alakítanák át, jövőre moduláris rendszerben kell majd a vizsgákat letenni elektronikus formában. Szász szerint a javadalmazási kérdésekhez is hozzá kell majd nyúlni annak  érdekében, hogy ne csak az ügyfélszerzés, de az ügyfelek megtartása is fontos legyen.

Meg kellett különböztetni adóköteles és adómentes biztosításokat – magyarázta Honyek Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium képviselője. A teljes életre szóló életbiztosításokat újraszabályozták, nem vonatkozik rájuk az a szabály, hogy már a biztosítási díj megfizetésekor adókötelesek lesznek. Eddig ezek a biztosítások úgy működtek, hogy a díjfizetés adómentes volt, míg a biztosítás kifizetését egyéb jövedelemként kellett figyelembe venni. Hosszú távon ezeknek a biztosításoknak az adóelőnye nagyon nagy volt. Az új szabályok szerint a munkáltató által fizetett díj továbbra is adómentes. Ha azonban a biztosítást visszavásárolják, vagy a szerződésben a biztosított személye megváltozik, egyéb jövedelmet kell megállapítani a teljes összegre.  Fontos változás még, hogy a munkáltató által fizetett díjak közül csak a rendszeres díjakra vonatkozik az adókedvezmény, az eseti díjakra nem.