A határidő közelsége sem pörgette fel az árfolyamgátat

A decemberi növekmény tehát nem számít kiugrónak a korábbi hónapok adataihoz képest, pedig sokáig úgy lehetett tudni, az év végén lezárul a lehetőség, hogy a devizahitelesek jelentkezzenek a programba. A határidőt végül az Országgyűlés március 29-ig meghosszabbította, az erről szóló törvénymódosítás viszont csak tavaly december 22-én jelent meg a Magyar Közlönyben.

A felügyelet adataiból kiderül: decemberben 14 519 darab új gyűjtőszámla-hitel szerződést kötöttek a hitelintézetek az ügyfeleikkel, ezzel a megkötött árfolyamgát szerződések kumulált darabszáma – a korábbi árfolyamgáttal együtt – már meghaladta a 120 ezret. Mivel a lehetséges igénybe vevők teljes köre a felügyelet adatai szerint 2012. év végén körülbelül 456 ezer fő volt, így az érintettek 26 százaléka lépett be az árfolyamgát konstrukcióba tavaly év végéig. A rögzített törlesztési árfolyamú devizakölcsönök teljes állománya december végén 948 milliárd forint volt, amely a lehetséges teljes devizahitelállomány 30 százaléka.

Mindkét adat elmarad a korábbi várakozásoktól. A bankok és a hatóságok is arra számítottak előzetesen, hogy a devizahitelesek legalább fele igénybe veszi majd a kedvezményt, amellyel az érintett adósok nagyjából 90 százaléka szinte biztosan jól jár.

 
Az árfolyamgátba belépett adósok többségének svájci frank alapú hitele van, a 102 ezer szerződésből 95 ezer mögött ilyen hitel van, a japán jen hitelesek közül kevesebb mint 3 ezer, az euró lakáshitelesek közül nem egészen 4500 kérte ezt a fajta könnyítést. Azok, akik belépnek a rendszerbe, a gyűjtőszámlára kerülő törlesztőrészleteik kamatának megfizetése alól mentesülnek, azt felerészben a bankok, felerészben pedig az állam állja. Az árfolyamgátbe lépők így tavaly több mint 4,6 milliárd forintnyi kamat megfizetésétől mentesültek. Az összeg hónapról hónapra növekedett, decemberben már csaknem 1,2 milliárd forintnyi kamatot engedtek el ezeknek az ügyfeleknek a bankok.