A forint vesszőfutása folytatódott a héten, és már nyolc napja esik folyamatosan a hazai deviza az euróval szemben. Ilyen hosszú esési periódus csak egy negatívabb külső hangulatban reális.
A forint esése ugyanakkor nem kiugró ahhoz képest, hogy milyen hosszú ideje gyengül a hazai deviza, hiszen két hét alatt 294 körüli szintről 302-re esett, ami kevesebb, mint 10 egység. Ekkora esése 1-2 nap alatt is sor szokott kerülni, ha pánikhangulat van a piacokon. Most azonban pánikról szó sincs, hiszen az USA vezető tőzsdeindexei például történelmi csúcsaik közelében állnak.
A hazai devizát nyomás alatt tartja, hogy a Magyar Nemzeti Bank kamatvágási ciklusa már kilenc hónapja tart, és nem látszik pontosan a ciklus vége. Az MNB kedden rekordalacsony szintre, újabb 25 bázisponttal 4,75 százalékra vágta a kamatot. Tavaly augusztus óta összesen 225 bázisponttal csökkent a kamat.
A kamatvágásokat az MNB Monetáris Tanácsa többek között azzal indokolta, hogy az infláció alakulása összhangban van a 3 százalékos céllal, és a monetáris politika számára releváns középtávú időhorizonton sem kerül a cél fölé az infláció.
A jegybank tisztségviselői szerint az is a kamatvágás irányába hatott, hogy javult Magyarország megítélése, bár elismerték, hogy külső folyamatok is segítettek.
Leginkább az látszik, hogy az infláció a rezsicsökkentés hatására csökkent márciusban 38 éves mélypontra, vagyis 2,2 százalékra, ugyanakkor a maginfláció továbbra is a 3 százalékos cél felett van.
Az is elmondható, hogy a kockázati étvágyat a nagy jegybankok (Fed, BoJ) eszközvásárlási programjai növelték, és a hozaméhség hatására a befektetők a kockázatosabb eszközök felé mozdultak el az utóbbi hónapokban.
Mindezek alapján úgy tűnik, hogy a forint kamatelőnye szépen lassan elfogyott, és részben a „carry trade” hatás meredek csökkenésének következtében tartósan 300-as szint közelébe került az euróval szemben.
A forint malmára hajtaná a vizet, ha az Európai Központi Bank a jövő héten a várakozásokkal összhangban 25 bázisponttal, 0,5 százalékra vágná a kamatot, és így az euróövezeti kamat újabb rekordmélységbe süllyedne. (A kockázati étvágyat még inkább javítaná, ha az EKB egyéb intézkedéseket is bejelentene, de erre már kicsi az esély.)
Ha viszont az EKB nem vágja a kamatot, és a külpiaci hangulat érdemben romlik, akkor a forintnak nem lenne túl sok esélye megmaradni a 300-as szint közelében.
Nem szabad elfelejteni, hogy a forint úgy áll 300-as szint felett az euróval szemben, hogy a külpiaci hangulat igen kedvező, és tart a pénznyomtatás a globális gazdaságban. A kockázatokat mérsékli, hogy nem valószínű, hogy a nagy jegybankok leállnának az eszközvásárlásokkal.
Mindez mutatja, hogy a forint – és a pénzügyi stabilitási kockázatok – szempontjából egy igen kockázatos irányvonalat követ az MNB.
Egyes piaci vélemények és az FRA alapján akár 4 százalék alá is vághatja a kamatot a jegybank, és ezt a várakozást egyelőre nem „cáfolja” semmi.
Az MNB keddi, kamatvágás után kiadott közleménye szerint: "az elmúlt hónapban beérkezett adatok megerősítik, hogy a gyenge kereslet dezinflációs hatása erőteljesen érvényesül, ezért a vállalatok termelési költségeik emelkedését csak korlátozottan tudják árazásukban érvényesíteni. Ez alapján az inflációs és reálgazdasági kilátások alacsonyabb alapkamattal konzisztensek. Az irányadó kamat további csökkentésére akkor kerülhet sor, ha a középtávú inflációs kilátások összhangban maradnak a 3 százalékos céllal, és fennmaradnak a kedvező pénzügyi piaci folyamatok."
Világgazdaság Online-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.