Padlót fogott a lakáshitelek kamata - nem érdemes halogatni

Nem érdemes tovább halogatni a lakáshitelek felvételét augusztusnál, azt követően ugyanis várhatóan drágul majd a támogatott kölcsönök egy része. Az úgynevezett otthonteremtő hitelek kamatait a mindenkori állampapírhozamokhoz kell igazítaniuk a bankoknak. Az egyéves diszkont kincstárjegyek elfogadott mennyiségekkel súlyozott aukciós hozama viszont júliusban már magasabb volt, mint áprilisban, így ha szerény mértékben is, de szeptemberben az egyéves kamatperiódusú lakáshitelek kamata emelkedhet.

Csütörtöktől viszont rekord alacsony kamattal vehetők fel egy hónapig a kölcsönök. Az egyéves kamatperiódusú hitelek esetében ugyanis az állampapír referenciakamat mindössze 4,2 százalékos, ami azt jelenti, hogy használt lakásoknál 6,36 százalék fölé egyetlen bank sem emelheti már a kamatot. Ha pedig új lakást vásárolna az ügyfél, már csak a jogszabályban meghatározott minimális, 6 százalékos kamatot kell fizetnie az első kamatperiódusban.

Az ötéves kamatperiódusú hitelek valamennyivel drágábbak. Augusztusra az állampapír-referenciakamat ezeknél 5,08 százalékos, ami alapján még mindig valamivel több mint 7 százalékos kamattal kínálhatják a bankok a kölcsönt használt lakásra. Új lakásnál két gyerekig esetében 6,56 százalék az ügyfél által fizetendő kamatplafon, három vagy több gyereknél 6,048 százalékos a maximális kamat, tehát nagyon közel jár már a jogszabályi alsó határhoz. Az ötéves kamatperiódusú hitelek kamata egyébként valamelyest még szeptemberben is csökkenhet, a Világgazdaság számításai szerint ugyanis nagyon minimálisan, de alacsonyabb hozammal keltek el az ötéves államkötvények júliusban, mint áprilisban.

A Bankráció.hu internetes portál adatai szerint összesen tíz hazai hitelintézet kínál támogatott lakáshitelt használt lakásra, új lakásra hét piaci szereplőnél vehető fel a kölcsön. Bár most már a maximális hitelkamat is elég alacsony, a bankok nagy része akciók keretében még tovább csökkenti a rátákat.

Rendszerint a hűséges ügyfeleket díjazzák a bankok, ha az ügyfél rendszeres jövedelme a hitelintézetnél vezetett számlára érkezik, és azt a számlát rendszeresen használják is – például onnan fizetik a rezsit csoportos beszedési megbízással –, azt legalább fél százalékpontnyi engedménnyel jutalmazzák. Vannak olyan pénzügyi intézmények is, amelyek már eleve nem alkalmazzák az állampapírhozamokon felül elkérhető maximális, 3 százalékpontos marzsot, az Ersténél például 1,3-1,9 százalékos csak a felár, az FHB-nál 0,3-2,3, a K&H-nál 1-2,7 százalékpont a marzs.

A kezdetben fizetendő törlesztőrészletekben gyakran nem látszik ez a különbség, hiszen új lakásnál egyéves kamatperiódus és három gyerek mellett a támogatásoknak köszönhetően 6 százalékosnál nagyobb kamatú hitelt egyik bank sem adhat. A támogatott periódus viszont csak öt évig tart, azt követően pedig nem mindegy, mennyi lesz az ügyleti kamat. Jelenleg azoknál a bankoknál lehet alacsonyabb kamatra számítani, amelyeknél eleve alacsonyabb az állampapírhozamhoz mért felár.

A másik szempont, amit érdemes lehet figyelembe venni, a kezdeti költségek mértéke. Egy lakáshitel esetében ez hatjegyű összeg is lehet, számos bank azonban kedvezményt ad a díjakból. Az OTP-nél például 30 ezer forint a kezdeti költség, de ezt vissza lehet téríttetni, a K&H-nál 12600, a Budapest Banknál 13600 forintos kezdeti díjjal is felvehető a hitel, sőt utóbbi a bank még egy 60 ezer forintos Praktiker utalványt is ad az ügyfélnek, de a Raiffeisen 23900 forintos kezdeti díja is jutányosnak számít. Az MKB-nál például a Bankráció adatai szerint 133600, a DRB Banknál több mint 100 ezer forintot gombolnak le az ügyfélről a hitel folyósítása előtt.

Lassan indult be a piac
Több bank is az otthonteremtési lakáshitellel szeretné felfuttatni a hitelezését a reklámok alapján. Ez a kölcsöntípus elvileg 2012 januárjától már létezik a jogszabályokban, a bankok azonban tavaly augusztusig fel sem vették a termékpalettájukra, mivel a kezdetben meghatározott túl szűkre szabott marzs az állampapírok hozamához képest nem fedezte volna a kockázati költségeiket.

A tavaly augusztusi indulás óta is csak lassan pörög fel a piac. 2012 végén és 2013 elején az olcsó forinthitel ellenére is 12 éve nem látott mélypontra esett vissza a lakáshitelezés, februárban a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint mindössze 7,7 milliárd forintnyi lakáskölcsönt helyeztek ki a bankok. Azóta, ha lassan is, de javulnak a mutatók, májusban 13,6 milliárd forint volt a hitelek szerződéses összege 14,4 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A júniusi friss adatot várhatóan holnap teszi majd közzé a jegybank.