Ami bizakodásra adhat okot, hogy a bruttó kihelyezések, vagyis az új hitelek állománya 2011 és 2012 hasonló időszakához képest nőtt. A törlesztések volumene viszont még mindig nagyobb, így a nettó hitelkihelyezés negatív. A jegybanki tanulmány azt is megállapítja, hogy a bankoknál összességében véve enyhültek a vállalati hitelezés feltételei. Bár az előző negyedévben a felmérésben részt vevő hitelintézetek válaszai alapján arra lehetett számítani, hogy a feltételek változatlanul szigorúak maradnak, végül a bankok nettó értelemben vett 18 százaléka a lazítás mellett döntött, emellett a forinthitelek esetében a kamatok is csökkentek.
A jegybank szerint azonban a mostani lazításra még korai lenne fordulatként tekinteni, a gazdasági kilátások és iparág-specifikus problémák miatt a bankok továbbra is óvatosak maradhatnak a hitelezésben. A bankok várakozásai szerint egyébként a második félévben a hosszú- és a rövidtávú hitelek iránt is nőni fog a kereslet, ebben szerepet játszhat a jegybank Növekedési Hitelprogramja is.
A háztartási szegmensben folytatódott a devizahitel-állomány leépülése, a lakossági hitelállomány 118 milliárd forinttal zsugorodott a második negyedévben, ez éves alapon 5,4 százalékos állományleépülést jelent. A csökkenés döntő részben a devizahiteleknél jelentkezett a válság előtt felhalmozott állományok folyamatos tőketörlesztése miatt.
Kedvező fordulat, hogy az új kihelyezések volumene az első negyedéves historikus mélypont óta növekedett, összesen 85 milliárd forintnyi új kölcsönt folyósított a bankszektor, 35 százalékkal többet, mint az első három hónapban. Ebből 37 milliárd forintot tettek ki a lakáshitelek, amelyek 30 százaléka volt államilag támogatott kölcsön. A jegybank szerint egyébként a kamattámogatásos konstrukciók a piacnál kamatozású hitelekénél kedvezőbb kezdeti törlesztőrészleteik miatt a kereslet élénkülését hozhatják magukkal.
A háztartási szegmensben egyébként a bankok tovább enyhítették a feltételeket, nettó értelemben véve 8 százalékuk enyhített a lakáshitelek és 40 százalékuk a fogyasztási hitelek feltételein. A kamatok itt is csökkentek, a lakáscélú jelzáloghitelek átlagos THM-je például egyszámjegyű lett. A bankok beszámolói szerint a hosszú ideje várt keresletélénkülés is megérkezett a piacra mind a lakás-, mind a fogyasztási hiteleknél, a következő hónapokban pedig még nagyobb keresletre számítanak.
A régióban szigorítanak a feltételeken
A régió nagy részében és az eurozónában is mérséklődtek a vállalati hitelállományok az MNB tanulmánya szerint. A régióban jelentősebb növekedést csak Lengyelországban tapasztaltak. A hitelezési kondíciók is szigorodtak a régióban, és a következő hónapokban még nehezebbé tehetik a bankok a hitelhez jutást. A háztartási hiteleknél vegyesebb a nemzetközi helyzet. Csehországban és Lengyelországban nőtt a hitelállomány, Szlovéniában és Romániában viszont csökkent. A feltételek a lakossági hitelezésben nem sokat változtak, a lengyel bankok inkább enyhítettek, a szlovákok szigorítottak a kondíciókon.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.