Márciustól bárki vállalhat bankgaranciát

Az új Ptk. hatályba lépésével a kezességre és (bank)garanciára vonatkozó szabályozás számos ponton tér majd el a jelenlegi Ptk. megoldásaitól - fejtette ki Szalóki Gergely, a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda banki finanszírozással foglalkozó ügyvédje ma a témát taglaló üzleti reggelin.
Az új szabályozás részletesen rendezi a kezes helyzetét a kötelezett ellen indult csőd- vagy felszámolási eljárásban. A csődeljárásban kapott fizetési haladék nem érinti a majd kezes kötelezettségét, ám a hitelezőkkel csőd- vagy felszámolási eljárásban kötött egyezség esetén kérdéses, hogy a kezes kötelezettsége igazodik-e az egyezségben foglaltakhoz.

Jelentősen változik a kezes helyzete a kötelezett ellen indult csőd- vagy felszámolási eljárásban. Ilyen esetekben a kezes nem élhet a sortartási kifogással (azaz nem követelheti a jogosulttól, hogy először a kötelezettel szemben kísérelje meg behajtani a követelést). Ki lesz zárva a sortartási kifogás akkor is, ha a követelés behajtása a kötelezettől lényegesen megnehezül amiatt, hogy a kötelezett megváltoztatja lakóhelyét vagy székhelyét (pl. más országba költözik).

A sortartási kifogás szabálya is változik annyiban, hogy az új Ptk. nem fogja megkövetelni a jogosulttól, hogy a követelését először a kötelezettel szemben próbálja meg behajtani. A jogosult a sortartó kezessel szemben csak akkor léphet jelenleg fel, ha a végrehajtási el-járás nem járt eredménnyel. Az új Ptk. enyhít ezen a szabályon: a jogosult már akkor is felléphet a kezessel szemben, ha a kötelezettel szemben vezetett végrehajtás ésszerű időn belül nem vezet eredményre. „Hogy mi számít ésszerű időn belülinek az új Ptk. nem szabályozza, ezt majd a bírósági gyakorlatnak kell kimunkálnia”, mondta Szalóki.

Az új Ptk. különleges szabályokat nyújt a fogyasztók által vállalt kezességre, mellyel kifejezetten a fogyasztót védő szabályokat alkot meg. Ezek a szabályok többnyire azt hivatottak biztosítani, hogy a fogyasztót megfelelően tájékoztassák a jogairól és kötelezettségeiről (ezt még a kezesség elvállalása előtt), a biztosított kötelezettség alakulásáról a kezesség tartalma alatt, illetve a kötelezett helyzetéről.

Garanciát ezen túl nem csak bank vállalhat, hanem bárki: ez az egyik legjelentősebb változtatás a garancia szabályozásában. Ez megnyithatja a piacot más pénzügyi intézmények előtt, sőt a külföldön elterjedt anyavállalati garanciavállalásra is lesznek megfeleltethető szabályok. A szakértő azonban felhívja a figyelmet, hogy a kezesség és garancia üzlet-szerű vállalása engedélyköteles tevékenység, így a piacra belépni szándékozók biztosan, míg az anyavállalati garanciát nyújtók esetleg kötelesek lesznek a Magyar Nemzeti Bank engedélyét kérni, hogy megkezdhessék ezt a tevékenységet, amennyiben a hitelintézeti törvényt nem igazítják az új szabályokhoz.

A garantőr, aki a garanciát nyújtja, absztrakt kötelezettséget vállal, azaz a biztosított kötelezettségre tekintet nélkül vállal fizetési kötelezettséget. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kötelezett jogosult irányában fennálló esetleges kifogásait (azaz azt, hogy nem tartozik a jogosultnak, vagy nem annyival tartozik) nem érvényesítheti. Ezzel az új Ptk. követi a jelenlegi törvénykönyv megoldását. Azonban az új Ptk. szabályozza azokat az eseteket, amikor nyilvánvalóan visszaélésszerűen hívja le a jogosult a garanciát (azaz úgy, hogy a kötelezett valójában (még) nem tartozik, vagy nem annyival tartozik, esetleg a kötelezettnek is van ellenkövetelése a jogosulttal szemben). Ebben az esetben a garantőr nem köteles teljesíteni a fizetési kötelezettségét, az esetleg így kifizetett összeget pedig visszakövetelheti.