BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Eltűnnek a kötvényhozamok

A jelenlegi kamatszint tovább csökkenhet, így fokozatosan eltűnni látszik a forint befektetések kamatelőnye. A befektetők egy része már láthatóan a devizaeszközök felé fordult.

Rekord mennyiségű pénz, több mint 800 milliárd forint volt október végén a kötvényalapokban a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) adatai szerint. Ez jórészt annak köszönhető, hogy az egyre alacsonyabb kamatok miatt a befektetők a vonzó visszatekintő hozamokkal rendelkező alapokba csoportosították át a megtakarításaik egy részét. A Bamosz adatai szerint tíz hónap alatt több mint 310 milliárd forintnyi friss tőke került a kötvényalapokba, voltak olyan tavaszi hónapok, amikor a havi tőkebeáramlás a 60 milliárd forintot is meghaladta. Hiába magasabbak viszont az alapok visszatekintő hozamai, a jövőben már korántsem biztos, hogy hasonlóan jó eredményre lesznek képesek. A kamatok ugyanis alacsonyak, Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) adatai szerint a legrövidebb, három- és hathónapos állampapírhozamok már bőven 3 százalék alatt vannak. „Új helyzet jött, a jövőben már akár 2,5-3 százalékig csökkenhetnek a kamatok” – mondja Szalma Csaba, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója. Márpedig ha ebből az alapkezelők még levonják a maguk 1-2 százalékos alapkezelési díját, és az állam is elviszi a kamatadót és az ehót, akkor a befektetőknek már szinte alig marad valami hozam.

Hogy mihez kezdenek a kötvényalapok befektetői a pénzükkel, még nem tudni. Szalma szerint nem kizárt, hogy az utóbbi hónapokban több mint 800 milliárd forintnyi háztartási betétet elveszítő bankok ismét a zsebükbe nyúlnak majd, és elkezdik emelni a kamatokat, hogy megtartsák az ügyfeleiket. Egyelőre viszont ennek még semmi jele, a lekötött forintbetétek átlagos kamata a jegybank adatai szerint szeptemberben a 3,1 százalékot sem érte el, és a piaci adatok szerint azóta sem emelkedett. A lakossági állampapírok sem jelentenek már olyan vonzó alternatívát, mint korábban, az egyes számú kedvencnek számító Kamatozó Kincstárjegy kamata újabban már csak 3,75 százalékos, a Féléves Kincstárjegy pedig mindössze 3,5 százalékot fizet. Szalma Csaba szerint nem zárható ki, hogy a befektetők emiatt a kockázatosabb, hosszabb futamidejű kötvények felé fordulnak majd. Jelenleg a magyarországi hozamgörbe elég meredek, a tízéves hozam 5,85 százalékos, a 15 éves 6,42 százalékon áll. Mindennek ellenére a szakember óvatos ezekkel a kötvényekkel, saját alapjaiba is a befektetők védelme érdekében inkább rövidebb papírokat vásárol, attól tart ugyanis, hogy az amerikai állampapírpiacon előbb-utóbb hozamemelkedés következik majd be, ez pedig a magyarországi állampapírokat is átárazza majd.

Egy másik lehetőség, amit választhatnak a hozamokkal elégedetlen kisbefektetők, hogy elkezdenek devizában takarékoskodni, a forint fejlett piaci fizetőeszközökkel szembeni hozamelőnye ugyanis eltűnőben van. Ennek egyébként már mutatkoznak a jelei, szeptemberben már megkezdődött a tőkebeáramlás a devizabetétekbe, októberben pedig a nemzetközi pénzpiaci alapok több mint 52 milliárd forintot vonzottak.

A PEMÁK is kelendő

A Prémium Euró Magyar Államkötvény (PEMÁK) állománya októberben közel 320 millió euróval nőtt – közölte az ÁKK. A teljes állomány meghaladta az 2,1 milliárd eurót a hónap végére. Októberben főleg néhány nagy belföldi intézményi befektető vásárolt az inflációt követő kamatozású eurós értékpapírból. A PEMÁK első két sorozatából több lépésben összesen csaknem két milliárd eurónyit adott el az ÁKK, a most megvásárolható, harmadik sorozat induló kamata 3,95 százalékos, az 500 millió euró mennyiségben kibocsátott államkötvényből október végéig közel 242 millió euró összegben kelt el.


Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.