Szkeptikusak voltak a bankárok, de az MNB programja tetszett nekik

"Egy kisbanknak rendkívüli lehetőséget jelent egy ilyen program, mert nehéz forráshoz jutni" - mondta Szakács Tibor, a Széchenyi Bank elnök-vezérigazgatója. Az ügyfelek már a program kezdetén érdeklődtek iránta, és sikerült az összes forrást kihelyezni. "Az FHB-nál is sikeres volt a program" - mondta Soltész Gergő, az FHB Bank vezérigazgatója. A szakember kiemelte: a beruházásokra kért hitelek aránya a várakozásokat meghaladta. "Szkeptikusak voltunk a programmal kapcsolatban, de végül minden várakozásunkat felülmúlták az eredmények" - mondta Zolnai György, a Budapest Bank vezérigazgatója. Meglepetést okozott az új hitelek magas aránya és a hitelállomány növekedése is.

"Az OTP több mint 90 milliárd forintot helyezett ki, ennek a fele beruházásra ment" - mondta Wolf László vezérigazgató-helyettes. "A szövetkezeti hitelintézeti szektor is nagy mértékben ki tudta venni a részét a programból, nagyságrendileg 100 milliárd forintot tett ki a kihelyezés, ennek a kétharmada új  hitel volt" - mondta Vojnits Tamás elnök.

A második szakasz jobbá tételéről is volt véleményük a bankároknak. Wolf László szerint jó lenne az összeget növelni, hogy egy vállalkozó több hitelhez juthasson. A kisebb vállalkozásoknál a 2,5 százalékos marzs nem mindig fedezi a kockázati költségeket, ha ezt nem is lehetne növelni, legalább a garanciadíjat rá lehetne terhelni a vállalkozásokra - ez jó lenne. Az ingatlan- és lakásfejlesztésekre, illetve a mezőgazdasági őstermelőkre is ki lehetne terjeszteni a hitelt Wolf szerint.

Zolnai egyetértett: sokkal több hitelt tudnának kihelyezni, ha a 2,5 százalékos marzs nagyobb lehetne, vagy a garanciadíjat át lehetne terhelni. Soltész Gergő szerint is jó lenne, ha a felső limitet kitolnák a nagyobb cégeknél. Az ingatlanalapú, 5-10 éves fejlesztéseket tervező cégekre is kellene gondolni, ezeknél az árazásban rugalmasabbnak kellene lenni, hogy a bankok merészebben hitelezzenek nekik.

Szakács Tibor elmondta: a bankok számára előírják, hogy fedezetet helyezzenek el a hitelezésnél a jegybankban, ami a kisebb bankok számára komoly kihívást jelenthet. A lízinget is be lehetne vonni a programba a szakember szerint. A garanciaszervezetekkel kapcsolatban is lehetnének fejlesztések. Az a javaslat is megfogalmazódott, hogy jó lenne, ha meghosszabbítanák a forgóeszköz-hitelek futamidejét. Ezek egy része tartósabb, nem egyéves, jó lenne, ha 3-4 évre is hozzájutnának ehhez a vállalkozások.

A második szakasz eddigi eredményeiről és az érdeklődésről is beszámoltak a bankárok. Az FHB-ban kiadták feladatként, hogy a konferencia idejére folyósítsák az első hitelt, de ez nem történt meg - mondta Soltész. Az első kérelmek már megérkeztek, de kisebb az érdeklődés, mint az első ütemben. A jó hitelképességű ügyfelek vélhetően az első fázisban igyekeztek már hozzájutni a hitelhez, de a folyósítás várhatóan csak decemberben, vagy a jövő év elején indul meg nagyobb ütemben.

A Budapest Bank már folyósított hitelt a második fázisban - mondta Zolnai. A második programban a bank felmérése szerint hasonló mértékű érdeklődés lesz, mint az elsőben. Olyan három hónapos kampányidőszak nincs, mint az első fázisban, és kvóta sincs a bankokon, ami nyomást jelentene. Sok vállalkozás viszont nem akar hitelt felvenni, ennek ellenére 800-900 milliárd forintot ki lehet majd helyezni.

Egy hitelt már az OTP is folyósított, 15 milliárd forintnyi hitelkérelem van bent a banknál, Wolf szerint 800-1000 milliárd forint mehet ki a második fázisban, ebből 10 százalékot szeretne az OTP kihelyezni. A szakember szerint az uniós források lendíthetik majd fel a hitelezést.

A TakarékBanknál folyamatos a folyósítás november 15-től - mondta Vojnits. Remélik, hogy ugyanannyit ki tudnak helyezni, mint az első fázisban, kérdéses viszont, hogy mennyi idő alatt. A szakember szerint 10-15 százalék mehet ki a volumenből az idén. A szektorális eloszlás Vojnits szerint a második szakaszban egyenletesebb lehet, mint az elsőben.

A lízingek kiváltását is vizsgálja az MNB a növekedési hitelprogramban - mondta Nagy Márton. A kis cégeknek ez jó lenne, a lízingcégek viszont tönkre mennének, ha ez megtörténne, hiszen a kedvezményes forráshoz csak a bankok tudnak hozzájutni, ezzel elvennék a pénzügyi vállalkozások ügyfeleit.