Alacsony kamatot ígér a Fed

Megingást okozott a piacokon, miután Janet Yellen, a Fed új elnöke az első kamatdöntés utáni sajtótájékoztatóján azt mondta: a mennyiségi lazítási program (QE3) kivezetése után hat hónappal elkezdődhet a szigorítás. Két héttel ezelőtti kommentárját többen úgy értékeltek, hogy beszűkítette a Fed mozgásterét.

A Fed márciusi döntése alapján folytatódik a pénznyomtatás visszafogása, így áprilistól 10 milliárddal kevesebb, összesen 55 milliárd dollárnyi eszközt vásárolnak. Yellen szavai alapján a piaci szereplők úgy vélték, hogy a vártnál korábban, már 2015 első negyedévének vége felé elkezdődhet a kamatemelési ciklus. A piaci szereplők elbizonytalanodtak, és a kamatemelési várakozásra esésnek indultak a tőzsdék.

Yellen ezen a héten finomította korábbi szavait. Szerinte az amerikai munkaerőpiacnak még hosszú ideig szüksége lesz az alacsony alapkamatra. A Fed 2008 vége óta tartja 0-0,25 százalékon a kamatot. Yellen szavai támogatták a tőzsdéket, és az S&P 500 új lendületet vett. Az index ezzel öt negyedéve folyamatosan emelkedik.

Nem csak a Fed, hanem az EKB is nehéz helyzetbe került. Az EKB tavaly novemberben lefelezte az alapkamatot, ám azóta nem tett további lépéseket, hogy segítse a gazdasági növekedést és elérje a 2 százalékos inflációs célját. Az infláció márciusban tovább csökkent az euróövezetben, és már csak 0,5 százalékkal nőttek az árak, ami egyre fokozza a deflációs veszélyt.

Vitor Constancio, az EKB elnökhelyettese szerint valószínűleg elkerülhető a defláció, miután a gazdaság gazdasági fellendülés csökkenti a szabad kapacitásokat. Az EKB ma tartja kamatdöntő ülését, ahol a 0,25 százalékos irányadó rátáról dönt. Sokak szerint a jegybank szinten tarthatja a rátát, de Matthew Lynn a MarketWatch-on arra figyelmeztet, hogy a deflációs kockázatok miatt monetáris stimulusta van szükség.

Ha az EKB nem is fél annyira a deflációtól, a 2 százalékos célját nem tudja elérni, ezért lazításra lenne szükség. Az alapkamatot csak kissé tudja csökkentetni, így sokan a Fedhez hasonló lépéseket várnak. Jens Weidmann, az EKB Kormányzótanácsának héja tagja, egyben a Bundesbank elnöke szerint negatív betéti rátára lehet szükség, ami arra utal, hogy a mennyiségi lazítás kapcsán nincs egyetértés az EKB-ban.

Ha a Mario Draghi vezette jegybank ma új, erőteljes lazító intézkedéseket jelent be, akkor a két és fél éves csúcs közelében járó euró gyengülésnek indulhat és a tőzsdeindexek tovább szárnyalhatnak. Ha viszont még csak nem is utal arra Draghi, hogy például kötvényvásárláson, bankoknak nyújtott alacsonykamatozású hitelen, vagy egyéb élénkítésen gondolkodnak, akkor az euró akár tovább is erősödhet, még közelebb lökve az euróövezetet a deflációhoz.

Japánban nőhet az infláció

Abe Sinzo kormányfő és hű szövetségese, Kuroda Haruhiko jegybankelnök kihúzhatja Japánt a másfél évtizede tartó deflációból és stagnálásból. Kuroda agresszív monetáris élénkítésbe kezdett, ami a japán jen drasztikus leértékelődését és a tőzsde meredek szárnyalását okozta tavaly. Most úgy tűnik, hogy jól állnak a defláció elleni harcban: a Bank of Japan felmérése szerint a vállalatok idén 1,5 százalékos inflációt várnak. Az áfát április elejétől ugyan 5 százalékról 8-ra emelték, ami elemzők szerint átmeneti lassulást hozhat, de az „Abenomics” sikeres lehet.