Eltorzult a magyar bankadó
A bankoknál az adóalap az öt évvel ezelőtti mérlegfőösszeg, ami a legtöbb nagybanknál csökkent azóta. Ha a tavaly év végi adatok alapján vetnék ki a közterhet, lényegesen kevesebb bankadót kellene fizetnie a CIB-nek, az Erstének, a K&H-nak, az MKB-nak és a Raiffeisennek is, de valószínűleg csökkennének az FHB terhei is. Néhány olyan bank van csak, amelynek a mérlegfőösszege minimális mértékben meghaladja a 2009-es szintet, ezek közé tartozik a Budapest Bank, az OTP és az UniCredit.
Olyan hitelintézet is van, amely kifejezetten jól jár azzal, hogy 2009-es adatok alapján fizetheti a közterhet. A Citi magyarországi fióktelepe is valószínűleg lényegesen magasabb mérlegfőösszeggel zárta a tavalyi évet, mint 2009-et. Akkor a jegybank Aranykönyve szerint 642,4 milliárd forint volt a mérlegfőösszege, 2012 végén ez az adat már 745,7 milliárd forint volt.
A legnagyobb vesztesei a 2009-es bázisnak eközben feltehetően azok a piaci szereplők, amelyek időközben komoly portfóliókat adtak el, a BNP Parisbas itteni fióktelepe például 2009-et 477,2 milliárddal zárta, ám miután 2012-ben az Erstéhez került a privátbanki üzletága, az esztendő végén már csak 210 milliárd forint volt az eszközeinek az értéke.
Hasonló aránytalanságok találhatók a vagyonkezelési szektorban is. A befektetési alapkezelők a jogszabály szerint a 2009-es év végén kezelt vagyon együttes összege alapján fizetik a különadót, ebbe a vagyonba beletartoznak a befektetési alapokban, a nyugdíjpénztárak számára kezelt és az egyéb vagyonok is. Azok az alapkezelők, amelyek jelentős magán-nyugdíjpénztári vagyonokat kezeltek, a 2011-es visszalépések után arányaiban lényegesen magasabb adóterhet fizetnek, mint azok, amelyeknél az ilyen intézményi vagyonok aránya csekély volt.
A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) adatai szerint viszont mostanra visszaszerezte a szektor a 2011-ben elveszített intézményi portfólió nagy részét. 2009 végén 7664,9 milliárd forintot kezeltek a Bamosz tagjai, tavaly év végén 7471,5 milliárdot. Ám az arányok eltérőek, 2009 végén a befektetési alapok részesedése az összvagyonból kevesebb mint 3 ezer milliárd forint volt, 2013 végén pedig meghaladta a 4600 milliárdot.
Az alapkezelők közül tehát azok járnak jól a 2009-es számítási alappal, amelyek viszonylag kis nyugdíjpénztári portfóliót veszítettek el, jelentősen részesedtek viszont a lakossági tőkebeáramlásból az utóbbi két évben. A nyertesek közé tartozhat például az Erste vagy a K&H alapkezelője, ám a vesztesek között lehet az ING és az Axa.
A biztosítók jól jártak
A biztosítóknál tavaly lecserélte a kormány a különadót az úgynevezett biztosítási adóra. A központi kormányzat előzetes mérlege alapján az utóbbi adónemből összesen 26,2 milliárd forint folyt be tavaly a költségvetésbe, ez kevesebb volt a 27,5 milliárd forintos előirányzatnál is, és lényegesen alatta maradt a korábbi években beszedett 38-39 milliárd forint közötti különadónak.A biztosítók sem jártak egyébként egyformán jól a cserével. Az életbiztosítások adómentesek maradtak, így az életágon erős cégek terhei csökkentek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.