Eltorzult a magyar bankadó

A pénzügyi intézmények még az idén is a 2009-es mérlegeik és beszámolóik alapján fizetik a különadót, amivel egyes cégek jól, mások viszont kifejezetten rosszul járnak.

A bankoknál az adóalap az öt évvel ezelőtti mérlegfőösszeg, ami a legtöbb nagybanknál csökkent azóta. Ha a tavaly év végi adatok alapján vetnék ki a közterhet, lényegesen kevesebb bankadót kellene fizetnie a CIB-nek, az Erstének, a K&H-nak, az MKB-nak és a Raiffeisennek is, de valószínűleg csökkennének az FHB terhei is. Néhány olyan bank van csak, amelynek a mérlegfőösszege minimális mértékben meghaladja a 2009-es szintet, ezek közé tartozik a Budapest Bank, az OTP és az UniCredit.

Olyan hitelintézet is van, amely kifejezetten jól jár azzal, hogy 2009-es adatok alapján fizetheti a közterhet. A Citi magyarországi fióktelepe is valószínűleg lényegesen magasabb mérlegfőösszeggel zárta a tavalyi évet, mint 2009-et. Akkor a jegybank Aranykönyve szerint 642,4 milliárd forint volt a mérlegfőösszege, 2012 végén ez az adat már 745,7 milliárd forint volt.

A legnagyobb vesztesei a 2009-es bázisnak eközben feltehetően azok a piaci szereplők, amelyek időközben komoly portfóliókat adtak el, a BNP Parisbas itteni fióktelepe például 2009-et 477,2 milliárddal zárta, ám miután 2012-ben az Erstéhez került a privátbanki üzletága, az esztendő végén már csak 210 milliárd forint volt az eszközeinek az értéke.

Hasonló aránytalanságok találhatók a vagyonkezelési szektorban is. A befektetési alapkezelők a jogszabály szerint a 2009-es év végén kezelt vagyon együttes összege alapján fizetik a különadót, ebbe a vagyonba beletartoznak a befektetési alapokban, a nyugdíjpénztárak számára kezelt és az egyéb vagyonok is. Azok az alapkezelők, amelyek jelentős magán-nyugdíjpénztári vagyonokat kezeltek, a 2011-es visszalépések után arányaiban lényegesen magasabb adóterhet fizetnek, mint azok, amelyeknél az ilyen intézményi vagyonok aránya csekély volt.

A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) adatai szerint viszont mostanra visszaszerezte a szektor a 2011-ben elveszített intézményi portfólió nagy részét. 2009 végén 7664,9 milliárd forintot kezeltek a Bamosz tagjai, tavaly év végén 7471,5 milliárdot. Ám az arányok eltérőek, 2009 végén a befektetési alapok részesedése az összvagyonból kevesebb mint 3 ezer milliárd forint volt, 2013 végén pedig meghaladta a 4600 milliárdot.

Az alapkezelők közül tehát azok járnak jól a 2009-es számítási alappal, amelyek viszonylag kis nyugdíjpénztári portfóliót veszítettek el, jelentősen részesedtek viszont a lakossági tőkebeáramlásból az utóbbi két évben. A nyertesek közé tartozhat például az Erste vagy a K&H alapkezelője, ám a vesztesek között lehet az ING és az Axa.

A biztosítók jól jártak

A biztosítóknál tavaly lecserélte a kormány a különadót az úgynevezett biztosítási adóra. A központi kormányzat előzetes mérlege alapján az utóbbi adónemből összesen 26,2 milliárd forint folyt be tavaly a költségvetésbe, ez kevesebb volt a 27,5 milliárd forintos előirányzatnál is, és lényegesen alatta maradt a korábbi években beszedett 38-39 milliárd forint közötti különadónak.A biztosítók sem jártak egyébként egyformán jól a cserével. Az életbiztosítások adómentesek maradtak, így az életágon erős cégek terhei csökkentek.