Az MKB szerint érvénytelen a devizahiteles mentőcsomag

Az MKB álláspontja szerint - amely hasonló a K&H Bank álláspontjához - a per alapjául szolgáló egész törvény alkotmányellenes, közjogilag érvénytelen, sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot, a visszaható jogalkotás tilalmát, és egyes "statáriális szabályai" a bírói függetlenség elvét, továbbá a kereset elbírálása a megadott 30 napos indokolatlanul rövid határidőn belül nem folytatható. A pénzintézet azt is indítványozta, hogy a törvényszék kérjen előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Unió Bíróságától, mert a törvényt az Európai Unióról szóló szerződés megsértésével anélkül fogadták el, hogy azt az Európai Központi Banknak (EKB) megküldték volna, és az az EU Alapjogi Chartájával sem összeegyeztethető.

Az alperes magyar állam jogi képviselője a kereset elutasítását, illetve az Ab-hez és az Európai Unió Bíróságához való fordulás mellőzését indítványozta. Az ellenkérelmet pontosítva elmondta: a bank szerződéses kikötései nem felelnek meg a törvényben rögzített elveknek, így egyebek között nem tartalmaznak tételes meghatározást.     A bank ügyvédje szerint az elmúlt 10 év alatt több mint 40 ezer szerződést kötöttek, a gyakorlatban a módosítást mindkét fél úgy értelmezte, hogy az a hiteldíj növekedését és csökkenését egyaránt lehetővé tette. A csökkenést, ha kell, konkrét példákkal tudják igazolni - tette hozzá.

A perben a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó kúriai jogegységi döntéssel kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló törvény alapján arról kell döntenie a bíróságnak, hogy tisztességesek-e a pert indító pénzügyi intézmény számára egyoldalú szerződésmódosítást - például kamat-, költség-, vagy díjemelést - lehetővé tevő általános szerződési feltételek. (A törvény nem csak a devizahitelekre, de a forinthitelekre is vonatkozik.)