Devizahitelek: A végtörlesztők keveset kapnak vissza

A bankok elszámoltatásáról szóló törvénybe végül bekerült két olyan csoport is, amely még a Kúria jogegységi határozatát jogszabályba foglaló törvény alapján nem volt jogosult kártérítésre. Az új törvényjavaslat szerint a végtörlesztők és a Nemzeti Eszközkezelő (NET) által megsegített adósok is kérvényezhetik a banktól az elszámolást.

A végtörlesztők nem egészen 170 ezren voltak, és összesen 370 milliárd forintnál is több kedvezményt kaptak a hitelintézetektől, amikor a piacinál lényegesen alacsonyabb árfolyamon visszafizethették a tartozásukat. A beterjesztett törvényjavaslat szerint pedig az elszámolás során figyelembe kell venni azokat a juttatásokat, kedvezményeket, amelyeket a bank adott az adósnak, legyenek azok kamat-, vagy díjkedvezmények, a tőketartozás elengedése, illetve kedvezményes árfolyam alkalmazása.

Egy átlagos végtörlesztő piaci árfolyamon számolva 8 millió forintos hitelt végtörlesztett, eközben nagyjából 2,2 millió forintos kedvezményben részesült. További visszatérítésre csak akkor lesz jogosult, ha az elszámolás szerint ennél is több jár neki vissza. Velük automatikusan nem kell elszámolni a bankoknak, de ők is kérhetik az elszámolást, 10 ezer forintos díj ellenében. Erre a díjra a törvényjavaslat indoklása szerint azért van szükség, hogy a végtörlesztők ne árasszák el megalapozatlan kérelmekkel a bankokat, vagyis a jogalkotó is tisztában van azzal, hogy ez a kör már aligha jogosult kártérítésre.

Ez azoknak fájhat a legjobban, akik forinthitellel kiváltva szabadultak meg 2011 végén a devizahitelüktől. Nem egészen 52 ezer család döntött így, ők több mint 310 milliárd forint kölcsönt vettek fel erre a célra. Az akkor felvett lakáshitelek viszont drágák voltak, a jegybank szerint a kezdő kamatuk átlagosan 10-11 százalékos lehetett. Ha azonban a bankok a kiváltó hiteleknél nem emeltek időközben egyoldalúan díjat vagy kamatot, az ügyfelek további kártérítést nem várhatnak.

A végtörlesztőknél is kisebb az esélyük további pénzvisszatérítésre azoknak, akiknek az ingatlanát a NET vásárolta meg. Az eszközkezelő az idén várhatóan befogadja majd azt a 25 ezer ingatlant, amit maximálisan felajánlhatnak a számára. Az eszközkezelő által megvásárolt ingatlanok értéke átlagosan 7,8 millió forint volt, ezekért a NET átlagosan 3,3 millió forintot fizetett a bankoknak, vagyis a bankok által elengedett tartozás körülbelül 4,5 millió forint volt ingatlanonként. Az eszközkezelő által megmentett adósok is kérhetik a NET-et, hogy készíttessen elszámolás a hitelező pénzügyi intézménnyel, erre jövő márciusban lesz lehetőségük. Arra azonban a jogszabályalkotó szerint is minimális az esély, hogy ennek során az derüljön ki, a 4-5 millió forintos banki kedvezményen felül visszajár még pénz az adósoknak.

Eltűnhetnek a gyűjtőszámlák

Az árfolyamgátba belépett adósoknál a törvényjavaslat úgy rendelkezik, hogy az elszámolás során első körben a gyűjtőszámlán felhalmozott tartozásokat kell csökkenteni. Ha a gyűjtőszámlahitel összegét meghaladja a visszatérítés, akkor azt a devizahitel tőketörlesztésére kell felhasználni. Július végén a jegybank adatai szerint több mint 173 ezer gyűjtőszámlahitel volt, ezeken átlagosan mindössze 137 ezer forintnyi tartozás volt. A bankok által visszatérítendő összeg ennél valószínűleg magasabb lesz, így a számlák lenullázódhatnak az elszámoláskor.