Lassan eljön a fordulat a biztosítóknál is

Tavaly a biztosítók összesített díjbevétele a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) adatai szerint meghaladta a 810 milliárd forintot, ez 5,5 százalékkal volt magasabb a 2012-esnél. Ennek azonban nem örülhettek maradéktalanul a piaci szereplők, hiszen 2012 nagyon rossz év volt, 6,5 százalékot esett akkor a forgalom, és 2005 óta nem látott szintre csúszott vissza a díjbevétel. A tavalyi növekedéssel tehát nem jött vissza a piac forgalma a 2011-es szintre. A 2013-as növekményt ezért fenntartásokkal kellett kezelni.

A díjbevételek növekedése főleg az életbiztosítási ágnak, azon belül is az egyszeri díjas konstrukcióknak volt köszönhető, amelyeknél a díjbevétel a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 30 százalékkal növekedett tavaly. A folyamatos díjas életbiztosítások díjbevétele ugyanakkor csökkent, sőt a korrigált életbiztosítási díjbevétel is kevesebb volt, mint 2012-ben, és a szerződések száma is tovább fogyott. 2013 végén az életbiztosítási szerződések száma már alig haladta meg a 2,5 milliót, ami negatív rekordnak számít. A nem élet ágon is biztatónak tűnik, hogy a 2008 óta tapasztalt díjbevétel-csökkenés megállt. Az adózási környezet ugyanis változott, a szektor legtöbb termékére 10, a cascóra 15 százalékos adót vetettek ki 2013-tól, amit a mindössze 2,2 százalékos díjbevétel-növekedés aligha tudott kompenználni, még akkor sem, ha a kisebb biztosítók az adóterhek egy részétől mentesülhettek.

Az idei első félév már valamelyest jobbnak tűnik. Az életbiztosítási díjbevételek ugyan stagnáltak, a korrigált számok viszont lényegesen jobbak a tavalyinál. Az egyszeri díjbevételek markánsan csökkentek, amelyeket a rendszeresek pótoltak, ez a biztosítók szempontjából hosszútávon kedvezőbb. Az életbiztosítási szerződések száma ugyan a nagyszámú lejáró állomány miatt még mindig nem növekszik, a unit linked szerződéseknél viszont megérkezett a fordulat, amiben szerepet játszhat a nyugdíjbiztosításokra járó adókedvezmény is. A támogatott konstrukciók többsége ugyanis jelenleg befektetési egységhez kötött életbiztosítás.

A nem életágon is enyhe díjbevétel-növekedés volt az idén, 3,4 százalékkal ért el magasabb forgalmat a szektor az első hat hónapban, mint 2013 azonos időszakában. Az idén fél év alatt 203,7 milliárd forint volt az ágazat díjbevétele. Ez persze jóformán csak stagnálásnak felel meg, ha figyelembe vesszük, hogy a szerződések száma is nőtt az utóbbi egy évben, és a meglévő díjakat is indexálhatták a biztosítók. Továbbra is aggasztó emellett, hogy akárcsak tavaly, az idén sem tudott a vagyonbiztosítási szektor profitábilisan működni, a biztosítástechnikai eredmény az ágazatban negatív lett. A jelek szerint a szektor nehezen birkózik meg a biztosítási adóval, amit nem képes áthárítani a fogyasztókra.

Néhány biztató jel azért akad. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításoknál például csaknem 8 százalékkal nőtt a díjbevétel, és megközelítette a 48,2 milliárd forintot. Ez részben azzal is magyarázható, hogy a szerződések száma is emelkedett tavaly óta, de egyébként is árat kellett emelniük a piaci szereplőknek, hiszen a károk volumene is nőtt. Tavaly már 82,4 százalékos volt a kárhányad ebben a szegmensben, ez az idén a féléves adatok alapján valamelyest csökkenhet.

A nem élet ággal szemben az életbiztosításoknak kifejezetten jót tett, hogy tavaly óta mentesültek a különadó alól. Az életbiztosítási szegmens olyannyira nyereségessé vált, hogy a rosszul teljesítő vagyonbiztosítási szektor veszteségét ágazati szinten képes volt kompenzálni. A biztosítók teljes nyeresége tavaly az MNB adatai szerint 26,6 milliárd forint volt, több mint a duplája a 2012-esnek. Az is igaz persze, hogy ez az eredmény elmarad a válság előtti időszak 60-70 milliárd forint körüli éves profitjától, viszont a szektor mintegy 250 milliárd forintos sajáttőkéjére vetítve még így is korrekt nyereségnek mondható. Az idén még tovább nőtt a nyereség, az első félévben adózás után 15,8 milliárd forint maradt a piaci szereplőknél, 10 százalékkal több, mint 2013 első felében. A veszteséges nem életág ellenére a szektor tőkeellátottsága egyébként jó, június végén 198 százalékos volt.

A biztosítási szektor átrendeződése továbbra sem állt meg. Láthatóan vannak olyan piaci szereplők, amelyek – sokszor szándékosan – piacot veszítenek, és olyanok is, amelyek ezt kihasználva a stagnáló piacon gyors ütemben nőnek. A legnagyobb piaci szereplők részesedése ennek köszönhetően az elmúlt években csökkent, miközben a közepes méretű cégek megerősödtek. A Mabisz adatai szerint a piacvezető Allianz díjbevétele tavaly is csökkent mintegy 2,2 százalékkal, az idén az első félévben további 6,9 százalékot bukott tavalyhoz képest döntően egyébként az életbiztosítási díjbevételek visszaesése miatt.

A második helyen álló Generali díjbevétele tavaly nagyjából stagnált, az idén csekély mértékben növekedett. A korrigált számokat nézve a Generali lassan beéri a piacvezetőt, csoport szinten számolva pedig már nagyobb nála. A bronzérmes Groupama Garancia tavaly is, és az idén is bőven a piaci átlag fölött növekedett. A nagy kompozit biztosítók közül egyedül ők voltak képesek erre a bravúrra. A biztosító így stabilan őrzi harmadik helyét az Aegon előtt, amely tavaly is, és az idén is csak kisebb mértékben növelte az eladásait.

A gyorsan növő közepesek táborában továbbra is ott van a Magyar Posta, amelynek két biztosítója tavaly összesítve csaknem a harmadával növelte a díjbevételét, és az idén még tovább fokozta az értékesítést. Rohamléptekkel erősíti piaci pozícióit a Signal is, amely tavaly 28, az idén az első félévben 35,5 százalékos díjbevétel-növekedést ért el. A Viennak Insurance Group is egyre nagyobb piaci szeletet hasít ki magának leánycégei révén. Az Union organikusan is stabil növekedésre képes, szerényebb mértékben ugyan, de az Erste életbiztosító is képes fokozni az eladásokat, és az osztrák cégcsoport nemrég megvásárolta melléjük a francia Axa itteni leányát is.