Több ezer forint- és devizahiteles csalódhat

Jó néhány ezer deviza- és forinthiteles csalódhat a banki elszámolás miatt a következő hónapokban, ha 2009 nyara előtt bankról bankra hurcolta a különböző hiteleit. A Kúria jogegységi határozatát jogszabályba foglaló törvény és a múlt hét végén benyújtott elszámoltatási törvény alapján ugyanis csak az olyan hitelszerződések után kaphatnak az adósok kártérítést, amelyek az előbbi törvény kihirdetésekor még nem évültek el, vagyis 2009. július 26-án élt a szerződésük.

Pontos adatok nincsenek a Magyar Nemzeti Banknál (MNB) arról, mennyi lakás- és egyéb hitelt váltottak ki ebben az időszakban. 2008 azonban sokak szerint a hitelkiváltások éve volt, az év nyarán a K&H Bank a Világgazdaságnak úgy nyilatkozott, az elő- és végtörlesztések már a portfóliók több mint 20 százalékát érintették. 2008 őszén pedig az Origonak nyilatkozó bankok szerint az új hitelek felét valamilyen másik hitel kiváltására vették fel. 2008 közepén a háztartások teljes hitelállománya 6500 milliárd forint körül volt, és svájci frank alapú hitelből havonta 160-170 milliárd forintnyit is folyósítottak. Ebben nyilván új hitel is volt, de így is valószínűsíthető, hogy 2009 július vége előtt ezer milliárd forintos nagyságrendben válthattak ki hiteleket a banki ügyfelek.

Akik így tettek, akkor jól járhattak. A kiváltó hiteleket rendszerint akciós feltételekkel kínálták a bankok, a kezdeti kamatok alacsonyabbak voltak, a kezdeti költségeket is sokan elengedték az ügyfeleknek, így a kiváltás látszólag ingyen volt, és a törlesztőrészletek is alacsonyabbak lettek. A mostani elszámolás során azonban a kezdeti akciós kamatok megemelése nem számít tisztességtelen egyoldalú szerződésmódosításnak, és az elszámolásnál a bankok levonhatják a visszatérítésből az elengedett díjakat is. A kiváltott hitelek legfőbb buktatója az volt, hogy minden egyes bankváltásnál meg kellett fizetnie az ügyfélnek az árfolyamrést. Az új hitelt devizavételi árfolyamon kapta, miközben devizaeladásin kellett a régi banknál végtörlesztenie. Egy-egy hitelkiváltás a kölcsön 3-5 százalékának megfelelő tőkenövekedést is eredményezhetett, a többszörösen megfizetett árfolyamkülönbözeteket pedig az adós nem biztos, hogy mind visszakaphatja. A törvény szerint ugyanis csak azok után a kölcsönök után jár vissza az árfolyamrés, amelyek a törvény szerint nem számítanak elévültnek.

Minél később váltotta ki valaki a hitelét, annál rosszabbul járhat a kamatemelések tisztességtelenné nyilvánítása kapcsán is. A jegybank adatai szerint a svájci frank alapú lakáshitelek átlagos kamata 2006 elején volt a mélyponton, a 3 százalékot sem érte el. 2007-ben folyamatosan emelkedtek a frankhitelek kamatai, az év elején még 3,3 százalékos volt a lakáshitelek kamata, az év végén már megközelítette 4,4 százalékot. 2008 második felében már jellemzően 5 százalék fölötti, 2009-ben pedig már csaknem 6 százalékos kamaton jutottak hozzá a banki ügyfelek svájci frank lakáshitelhez.

A töredékét kaphatják meg

Jelenleg 6,3 százalékon áll a svájci frank lakáshitel-állomány átlagos kamata, ami azt jelenti, hogy például egy 2007 közepén felvett hitelre, amelynek a kezdeti kamata 3,5 százalékos volt csak a kamatemelések miatt lapunk számításai szerint átlagosan akár a tőketartozás több mint ötödét is visszatéríthetik majd a bankok az adósoknak. Egy 2008 nyarán felvett hitelnél már jóval kevesebb lehet a visszajáró, körülbelül a tartozás 8 százaléka. Aki 2009 tavaszán vett fel svájci frank lakáshitelt, vagy váltotta ki a kölcsönét, átlagosan csupán a tőketartozás 2 százalékának megfelelő visszatérítést kaphat. Ezek persze elnagyolt példák, az egyéni hitelszerződéseken sok minden múlhat.