Jó néhány ezer deviza- és forinthiteles csalódhat a banki elszámolás miatt a következő hónapokban, ha 2009 nyara előtt bankról bankra hurcolta a különböző hiteleit. A Kúria jogegységi határozatát jogszabályba foglaló törvény és a múlt hét végén benyújtott elszámoltatási törvény alapján ugyanis csak az olyan hitelszerződések után kaphatnak az adósok kártérítést, amelyek az előbbi törvény kihirdetésekor még nem évültek el, vagyis 2009. július 26-án élt a szerződésük.
Pontos adatok nincsenek a Magyar Nemzeti Banknál (MNB) arról, mennyi lakás- és egyéb hitelt váltottak ki ebben az időszakban. 2008 azonban sokak szerint a hitelkiváltások éve volt, az év nyarán a K&H Bank a Világgazdaságnak úgy nyilatkozott, az elő- és végtörlesztések már a portfóliók több mint 20 százalékát érintették. 2008 őszén pedig az Origonak nyilatkozó bankok szerint az új hitelek felét valamilyen másik hitel kiváltására vették fel. 2008 közepén a háztartások teljes hitelállománya 6500 milliárd forint körül volt, és svájci frank alapú hitelből havonta 160-170 milliárd forintnyit is folyósítottak. Ebben nyilván új hitel is volt, de így is valószínűsíthető, hogy 2009 július vége előtt ezer milliárd forintos nagyságrendben válthattak ki hiteleket a banki ügyfelek.
Akik így tettek, akkor jól járhattak. A kiváltó hiteleket rendszerint akciós feltételekkel kínálták a bankok, a kezdeti kamatok alacsonyabbak voltak, a kezdeti költségeket is sokan elengedték az ügyfeleknek, így a kiváltás látszólag ingyen volt, és a törlesztőrészletek is alacsonyabbak lettek. A mostani elszámolás során azonban a kezdeti akciós kamatok megemelése nem számít tisztességtelen egyoldalú szerződésmódosításnak, és az elszámolásnál a bankok levonhatják a visszatérítésből az elengedett díjakat is. A kiváltott hitelek legfőbb buktatója az volt, hogy minden egyes bankváltásnál meg kellett fizetnie az ügyfélnek az árfolyamrést. Az új hitelt devizavételi árfolyamon kapta, miközben devizaeladásin kellett a régi banknál végtörlesztenie. Egy-egy hitelkiváltás a kölcsön 3-5 százalékának megfelelő tőkenövekedést is eredményezhetett, a többszörösen megfizetett árfolyamkülönbözeteket pedig az adós nem biztos, hogy mind visszakaphatja. A törvény szerint ugyanis csak azok után a kölcsönök után jár vissza az árfolyamrés, amelyek a törvény szerint nem számítanak elévültnek.
Minél később váltotta ki valaki a hitelét, annál rosszabbul járhat a kamatemelések tisztességtelenné nyilvánítása kapcsán is. A jegybank adatai szerint a svájci frank alapú lakáshitelek átlagos kamata 2006 elején volt a mélyponton, a 3 százalékot sem érte el. 2007-ben folyamatosan emelkedtek a frankhitelek kamatai, az év elején még 3,3 százalékos volt a lakáshitelek kamata, az év végén már megközelítette 4,4 százalékot. 2008 második felében már jellemzően 5 százalék fölötti, 2009-ben pedig már csaknem 6 százalékos kamaton jutottak hozzá a banki ügyfelek svájci frank lakáshitelhez.
A töredékét kaphatják meg
Jelenleg 6,3 százalékon áll a svájci frank lakáshitel-állomány átlagos kamata, ami azt jelenti, hogy például egy 2007 közepén felvett hitelre, amelynek a kezdeti kamata 3,5 százalékos volt csak a kamatemelések miatt lapunk számításai szerint átlagosan akár a tőketartozás több mint ötödét is visszatéríthetik majd a bankok az adósoknak. Egy 2008 nyarán felvett hitelnél már jóval kevesebb lehet a visszajáró, körülbelül a tartozás 8 százaléka. Aki 2009 tavaszán vett fel svájci frank lakáshitelt, vagy váltotta ki a kölcsönét, átlagosan csupán a tőketartozás 2 százalékának megfelelő visszatérítést kaphat. Ezek persze elnagyolt példák, az egyéni hitelszerződéseken sok minden múlhat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.