Rekord a hosszú kötvényekben

A 900 milliárd forintot is megközelítheti, sőt meg is haladhatja már a hosszú lakossági állampapírok állománya. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) a múlt hét végén közölte, hogy az egyik, 2017-ben lejáró Prémium Magyar Államkötvény (PMÁK) sorozatból az eredetileg meghirdetett 100 milliárd forintnyi mennyiséget 30 milliárd forintnyival megemelte. A úlius utolsó napján indult 2017/L sorozatban már október végén is csaknem 79 milliárd forint volt, novemberben pedig további 20 milliárd forintnyi fogyhatott el belőle.

Úgy tűnik tehát, teljesül idén az ÁKK célja, és nő a lakosságnál lévő állampapír-állomány átlagos futamideje. A frissen értékesített állampapírok döntő része 2014-ben kötvény volt, október végéig hosszú lakossági állampapírokból több mint 520 milliárd forintnyit értékesített az állam, miközben a rövidekből alig 140 milliárdnyi fogyott. A legnagyobb sláger az egyéves diszkontkincstárjegyek (dkj) hozamát követő, márciusban indított Bónusz Magyar Államkötvények (BMÁK) volt, amelyből tíz hónap alatt 365 milliárd forintnyi fogyott el, az inflációt követő kamatozású PMÁK-ból 156 milliárd forintnyit adtak el.

Az alacsony kamatkörnyezetben a befektetőket a magas hozamokkal lehetett megfogni. A lakosság az idén általában mindig az aktuálisan legmagasabb kamatú állampapírt választotta, ez jelenleg a 4,7 százalékot fizető PMÁK. Kelendő még a tízéves BMÁK is, amely 2,5 százalékponttal fizet magasabb kamatot az egyéves dkj-hozamnál, az aktuális kamata 4,49 százalékos. Ebből a lakossági állampapírok körében szokatlanul hosszú futamidejű kötvényből két hónap alatt 72 milliárd forintnyi kelt el.

A tízéves BMÁK abból a szempontból logikus választás, hogy a következő kamatperiódusban várhatóan lekörözi majd hozamban a PMÁK-ot. A PMÁK 3 százalékponttal fizet magasabb kamatot az inflációnál - mivel infláció gyakorlatilag nincs, jövőre ennél nem lesz sokkal magasabb a hozama. A BMÁK-nál ezzel szemben arra is spekulálhatnak a befektetők, hogy az egyéves állampapírok hozama lassan megközelítheti az alapkamatot, így akár 5 százalék körül is fizethetnek majd. Kérdés, ha elfogy a 100 milliárd forintos meghirdetett keret, akkor az ÁKK ismét megadja-e a 2,5 százalékos prémiumot.

A lakossági államkötvények vonzerejét tovább növelheti, hogy a kamatelőnyük egyre nagyobb a fix kamatozású, intézmények számára is hozzáférhető államkötvényekhez képest. Az elmúlt hetekben a hároméves referenciahozam 2,5, az ötéves 3 százalék környékére esett vissza, és a tízéves hozam is alig haladja már meg a 3,5 százalékot. Sokat segített az értékesítésben, hogy júniusban az ÁKK a Magyar Államkincstár mellé bevonta a kereskedelmi bankokat és a brókercégeket is. Az év végén az is lendületet adhat még a piacnak, ha a kisbefektetők a kamatadó-kedvezmény kihasználása érdekében tartós befektetési számlákat kezdenek nyitni a középtávú megtakarításaik számára.

Stabil hozamok jövőre is

„A kamatcsökkentési ciklus után is jól teljesít a hazai állampapírpiac, ennek köszönhetőn folyamatosan növekszik a kötvényalapok állománya. Jelenleg több mint 1200 milliárd forint megtakarítás van kötvényalapokban, amelyek nagy előnye, hogy az állampapírokhoz képest jóval nagyobb likviditást nyújtanak, és olyan befektetések is elérhetőek vele, amelyeket közvetlenül nem lehet megvásárolni” – nyilatkozta Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója. A szakember szerint mivel a jövő év elején jó esély van a hazai alapkamat csökkentésére, a kötvénypiacon a továbbiakban is stabil hozamokra lehet számítani.