Túl a keret felén a Növekedési Hitelprogram

Közel 57 milliárd forinttal növekedett novemberben a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramjának második szakaszában szerződött összeg, így a múlt hónap végére elérte az 508,8 milliárd forintot – közölte a jegybank. A szerződött hitelekből eddig 408,2 milliárd forintot folyósítottak a pénzügyi szolgáltatók, 17 ezer ügylethez és közel 12 ezer vállalkozáshoz kapcsolódóan.

A leszerződött összeg közel 98 százaléka új hitel. Ezen belül az új beruházási hitelek és lízingügyletek részesedése 59, az új forgóeszközhiteleké 28 százalék, az EU-s támogatások előfinanszírozására folyósított hiteleké 13 százalék. A második pillérben (ami forint- és devizahitel-kiváltásra használható) a meglévő beruházási hitelek kiváltására folyósított hitelek részesedése 73 százalékos, míg a meglévő forgóeszközhitelek kiváltására folyósítottaké 27 százalék: a folyósított hitelek közel 78 százaléka forinthitelek kiváltását szolgálta. Az első pillérben létrejött ügyleteken belül az új beruházási hitelek átlagos mérete 23 millió, az új forgóeszközhiteleké 59 millió forint, míg az EU-s hiteleké 35 millió forint.

A nagybankok kihelyezéseinek fele jut a beruházási hitelekre, míg a kis- és közepes bankoknál, valamint a takarékszövetkezeteknél a hitelek túlnyomó többsége ilyen célú. Az EU-s hitelek nyújtásával főként a nagybankok foglalkoznak a programban. A mikrovállalkozások hitelfelvétele közel 80 százalékban új beruházási hitelekre irányul, míg a kis- és közepes vállalkozásoknál 50 százalék körüli ezek részesedése. Az ágazati eloszlásnál figyelemre méltó, hogy a mezőgazdaság, a kereskedelem, javítás és a feldolgozóipar ágazatok részesedése kimagasló, a hitelek közel háromnegyede ezekbe irányul, de csak az agrárszektor és a kereskedelem is együtt a hitelek több mint felét – 54 százalékát – adja.

A program eddigi eredményei alapján a 2015 végi határidőig kihelyezhetőnek tűnik az ezermilliárd forintos hitelkeret. Ez az MNB korábbi tájékoztatása szerint szükség esetén további 1000 milliárd forinttal megemelhető. (A jövő év végi határidő egyébként a szerződéskötésekre vonatkozik, a folyósításra további fél évük marad a hitelintézeteknek.)

Az NHP-n belül kihelyezett kölcsönöknek kétségtelenül jelentős a hatása a teljes céges hitelállományra is. Erre emlékeztetett az MNB legutóbbi, hitelezési folyamatokról szóló jelentése is, amely szerint 2014 harmadik negyedévében a folyósított hitelek volumene 97 milliárd forinttal haladta meg a törlesztések nagyságát. A jelentés utalt rá, hogy tovább mérséklődtek az új kibocsátású, piaci alapú vállalati hitelek finanszírozási költségei, a kamatfelár mellett ezzel már az új vállalati hitelek nominális kamatlába is kedvezőnek számít régiós összehasonlításban. Továbbra is igaz azonban, hogy a kedvező árjellegű feltételeket csak a bankok által hitelképesnek ítélt vállalkozások képesek kihasználni.

Megállt a zsugorodás

Megállni látszik a vállalati hitelek állományának zsugorodása a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján: bár az októberi, 6715,5 milliárd forintos mennyiség 3,6 százalékkal elmarad az egy évvel korábbitól, július óta minden egyes hónapban emelkedést regisztrált a jegybank a céges hiteleknél. A vállalati hiteleken belül nagyjból 1900 milliárd forintot tesz ki az éven belüli lejáratú kölcsönök állománya, amelynek hozzávetőlegesen felét adják a folyószámlahitelek. Az öt éven túli lejáratú hitelek állománya 2557,9 milliárd forintot tett ki a tizedik hónapban, ami a teljes mennyiség 38 százalékát tette ki.