MNB: jól áll Magyarország külső finanszírozási képessége

A jegybank honlapján hétfőn közzétett, a kiadványt ismertető közlemény szerint a folyó fizetési mérleg négy negyedéves többlete 4,2 milliárd euró volt, a főleg EU-transzfereket tartalmazó tőkemérleg többlete pedig meghaladta a 3,8 milliárd eurót.

A reálgazdasági oldal alapján számított külső finanszírozási képesség enyhe emelkedése döntően az EU-transzferek emelkedésére, illetve kisebb mértékben a jövedelemegyenleg javulására vezethető vissza. A külkereskedelem többlete a harmadik negyedévben enyhén csökkent, amiben a külső kereslet lassulása mellett a számottevő mértékben gyorsuló beruházáshoz, illetve a gáztározók feltöltéséhez kapcsolódó import játszott szerepet.

A finanszírozási adatok szerint is emelkedett a gazdaság külső finanszírozási képessége a harmadik negyedévben. Az adósságjellegű források számottevően csökkentek, amiben az MNB-vel konszolidált állam több mint 1 milliárd eurót kitevő nettó adósságcsökkenése volt meghatározó. Ez utóbbi részben az MNB-kötvény betétté alakítására vezethető vissza, ami megváltoztatja a külső adósság szerkezetét és mérsékli a bruttó külső adósságot, míg a nettó külső adósságra nincs hatással.

Az előző negyedévi jelentős kiáramlást követően a harmadik negyedévben a nettó közvetlen tőkebefektetés értéke elérte a 0,5 milliárd eurót. Az MNB közleménye megjegyzi, hogy az előzetes október havi adatok alapján az év végén is folytatódott a külső adósság csökkenése és a nettó tőkebeáramlás.

A nettó külső adósság a GDP 36 százaléka alá, míg a bruttó külső adósság a GDP 88 százalékára mérséklődött a harmadik negyedévben. A rövid külső adósság is tovább csökkent, 24 milliárd euró közelébe süllyedt, ami az ország külső sérülékenységének és a külföldi forrásokra való rászorultságnak a további mérséklődését jelenti.

A közlemény szerint a külső finanszírozási képesség harmadik negyedévi emelkedése a háztartások pénzügyi eszköz-felhalmozásának bővüléséhez és az államháztartás finanszírozási igényének – vélhetően a gazdaság fehéredésével is összefüggésben álló – mérséklődéséhez köthető. A külső pozíció javulását ugyanakkor mérsékelte a vállalatok finanszírozási képességének csökkenése, ami a beruházások bővülésével magyarázható.

Az MNB kiemelt témaként vizsgálta a lakossági devizahitelekkel kapcsolatos intézkedések külső sérülékenységre gyakorolt hatásait. A jelentés megállapítja, hogy a devizahitelekhez kapcsolódó elszámolás és a forintosítás hatására jelentősen mérséklődik a háztartási szektor árfolyamkockázata, illetve a bankrendszerben is erőteljes alkalmazkodás indulhat el, amely a bankok külső forrásainak csökkenésével járhat. Hosszabb távon a devizatartalék, a jegybanki kéthetes betét és a bruttó külső adósság akár a GDP 9 százalékával lehet alacsonyabb, a nettó külső adósságot ugyanakkor a mérlegalkalmazkodás közvetlenül nem érinti. A devizahiteles intézkedések közvetett módon a külső adósságra fizetett alacsonyabb kamaton keresztül kismértékben növelhetik is a külső finanszírozási képességet.