A frank alapú lakáshitelek átlagos kamata a megelőző két és fél évben körülbelül 6,3 százalékon stabilizálódott, a szabad felhasználású jelzáloghiteleké eközben 7,6 százalék körül volt, és csak minimális mértékben ingadozott. 2014 utolsó hónapjában a lakáshiteleknél az átlagos ráta 32, a szabad felhasználású jelzálogkölcsönöknél pedig 19 bázispontot csökkent. Emellett tekintettel arra, hogy január 1-től, illetve ha az állammal pereskedett a bank, és emiatt nem volt ideje átállítani a rendszereit, legkésőbb február 1-től vissza kell állítani a kezdeti tisztességes kamatokat, a következő hónapokban további kamatcsökkenések várhatók.
Február 1-je fontos nap volt a bankszektor életében, megtörtént a forintosítás, a fair bankokról szóló törvény is hatályba lépett, így a hitelintézetek honlapjait ellepték a friss kondíciós listák. A pénzügyi cégek nem egyformán kezelték a helyzetet, sokan nem közölték még, a forintosítás után az ügyfeleik pontosan milyen kamatokra számíthatnak, több bank pedig – például az FHB vagy a Raiffeisen – csak a jogszabályban szereplő limiteket írta bele a hirdetményébe. A törvény szerint a jelenleg 2,1 százalékos három havi bankközi kamatláb (bubor) fölött lakáshiteleknél 1-4,5 százalékos, szabad felhasználású jelzáloghiteleknél pedig 1-6,5 százalékos lehet a kamatfelár. Ha kezelési költséget is számít fel a bank, a felárat csökkenteni kell. Az OTP Bank egy 30 oldalas hirdetményben részletezi, hogy a különböző időpontokban különféle fantázianevű lakás- és jelzáloghiteleket felvevő ügyfelei milyen kamatokra számíthatnak a forintosítást követően, és azt is, milyen kamatok várnak rájuk, ha elutasítják a forintosítást, és devizahitelesek maradnak. Ez alapján a korábban nagyjából egyforma kamatot fizető devizahitelesek kondíciói között a jövőben kisebb-nagyobb eltérések is lehetnek. Az euró, a svájci frank és a jen alapú lakáshitelesek között is lehetnek olyanok, akiknek a minimális 1 százalékos lesz a kamatfeláruk, de lesz olyan ügyfél is, akinek a maximálisat számítják majd fel.
A legalacsonyabb kamatra az OTP-nél és a többi banknál is valószínűleg azok számíthatnak, akik a devizahitelezés hajnalán, 2004 körül vették fel a hitelüket. A minimális kamatfelárral kalkulálhatnak majd a jenhitelesek is. A legmagasabb forintosítás utáni ráta a 2007 közepe után folyósított svájci frank alapú, és a későbbi euróhiteleknél várható. A svájci jegybank 2005 végétől két év alatt két százalékponttal 2,75 százalékosra emelte az alapkamatot, ez pedig a magyarországi frankhitelek kezdeti kamatát is megnövelte, a lakáshiteleknél 2007 második felében 6,5, 2008 folyamán pedig 7 százalék fölé emelkedtek a hitelköltségmutatók.
Főleg ezekért a 6-6,5 százalékos THM-ekkel szembesülő egykori devizahitelesekért indulhat komoly verseny a bankok között. Sok ügyfélről van szó, a svájci frank alapú jelzáloghitelek több mint felét ugyanis ebben az időszakban utalták ki a bankok. A konkurens hitelintézeteknek persze várhatóan csak azok az ügyfelek lesznek majd érdekesek, akik pontosan törlesztenek, és a hitel/fedezet arányuk is viszonylag alacsony. Problémamentesnek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikái szerint a deviza lakáshitelesek körülbelül fele, a szabad felhasználású jelzáloghitelesek nagyjából harmada számít.
Az úgynevezett tisztességes kamatot persze vissza kell állítaniuk, de ez a kamatplafon fölött is lehet például euró alapú hiteleknél. Jen alapú hiteleknél viszont a kezdeti kamat alacsonyabb is lehet a 3 hónapos bubor + 1 százalékos minimumnál.
Az úgynevezett tisztességes kamatot persze vissza kell állítaniuk, de ez a kamatplafon fölött is lehet például euró alapú hiteleknél. Jen alapú hiteleknél viszont a kezdeti kamat alacsonyabb is lehet a 3 hónapos bubor + 1 százalékos minimumnál. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.