Pontosabb devizahitelesek

Tovább csökkent a háztartások tartozása a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint. A lakosság az év végén 6373 milliárd forinttal tartozott a hitelintézeteknek, 43 milliárd forinttal kevesebbel, mint három hónappal korábban. Ez egyrészt annak volt köszönhető, hogy a múlt év utolsó három hónapjában is több hitelt törlesztettünk, mint amennyit felvettünk, másrészt a bankok is leírtak több mint 11 milliárd forintnyi veszteséget a behajthatatlannak tűnő tartozásokon, és el is adtak csaknem 30 milliárd forintnyi – zömében problémás – követelést.

A lakossági hitelállomány minősége tavaly szeptemberben volt a mélyponton, amikor a 90 napon túl késedelmes, vagyis nem teljesítőnek tartott kölcsönök aránya 19,36 százalékon állt. Az év végére ez minimális mértékben 19,33 százalékosra csökkent. Ennél is örömtelibb hír, hogy a kisebb mértékben megcsúszott hitelek volumene is visszaesett, és a pontosan törlesztett állomány aránya a végtörlesztés óta nem látott magasságba, 69 százalékosra nőtt.

A deviza lakás- és szabad felhasználású jelzáloghiteleknél is ez volt a tendencia, az év végére megnőtt a késedelem nélkül törlesztett kölcsönök volumene. Elképzelhető, hogy hatással volt a lakosságra a jegybank és a hitelintézetek kommunikációja is, miszerint fix árfolyamon forintosítják a kölcsönöket, az elszámolás során pedig azok kaphatják vissza a legtöbb pénzt, akik nem estek késedelembe.

A deviza alapú jelzáloghitelekkel ennek ellenére változatlanul sok a probléma, a lakáshitelek 18,6, a szabad felhasználású jelzáloghiteleknek pedig több mint a 30 százaléka nem teljesítő. A bankok által eladott nem problémamentes követelések több mint fele is ebből a két hiteltípusból került ki az utolsó negyedévben. Az év végére egyébként kevesebb mint 455 ezer deviza jelzáloghitel-szerződés maradt az MNB adatai szerint. A deviza lakáshitelek száma 203,3 ezerre, állományuk 1735,7 milliárd forintra csökkent, a szabad felhasználású jelzáloghiteleké 251,6 ezer darabra és 1568 milliárd forintra mérséklődött.

A forint lakáshiteleknél is javult a portfóliók minősége, ami összefüggésben lehet azzal is, hogy a lakosság nettó hitelfelvevővé vált ebben a szegmensben. A támogatott lakáshitel egyre kevésbé kelendő, az év utolsó három hónapjában csak 14,3 milliárd forintnyit folyósítottak. A semmivel sem drágább piaci kamatozású konstrukciókból ugyanekkor több mint 55 milliárd forintnyi kelt el. A nem teljesítő hitelek aránya a piaci kamatozású lakáshiteleknél kétéves mélypontra 13,37 százalékosra csökkent, és a támogatott hiteleknél is javult az arány 4,35 százalékosra.

A szabad felhasználású forint jelzáloghitelek továbbra is gyenge minőségűek viszont, az állomány több mint 31 százaléka késedelmes 90 napon túl.
A forint személyi hitelek állománya is nőtt az év utolsó három hónapjában, ezzel párhuzamosan a banki portfóliók is jobbak lettek. A deviza személyi hitelekkel viszont egyre több a probléma, hiszen a jó adósok döntő része már visszafizette a tartozását.

Problémás autókölcsönök

A legrosszabb hitelintézeti portfólió a forint alapú autóhiteleké, ezek 48,2 százaléka dőlt be tavaly év végéig. A 90 ezer szerződésből több mint 37 ezernek a minősítése rossz a bankoknál. A 108 ezer deviza autóhiteles is egyre nehezebben törleszt, a nem teljesítő hitelek aránya náluk is rekord szintre, 13,45 százalékosra emelkedett tavaly. A ráta tovább nőhet, miután januárban a svájci frank árfolyama nagymértékben emelkedett, ami nehezíti a törlesztést. A fizetőképes adósok száma is folyamatosan csökken, ahogy járnak le a hitelek, új deviza autóhiteleket pedig nem értékesítenek már a bankok.