Nem tudni, hogy jutnak hozzá a befektetők a pénzhez

Mostanában döntenek a részvénytársaságok közgyűlései az osztalékfizetésről, az azonban még nem világos, hogyan jutnak majd hozzá ehhez a pénzhez azok a részvényesek, akik a botrányba keveredett brókercégeknél vezetik az értékpapírszámláikat, illetve az azokhoz kapcsolódó pénzforgalmi számlákat. Elvileg ezekre a számlákra kellene megérkezni az osztaléknak is, amit a kibocsátók kifizetnek az összes nyilvántartott értékpapír után, a pénz pedig megy a brókercégekhez, akkor is, ha azok éppen felszámolása alatt állnak. Az osztalékra váró részvényesekhez hasonló problémákkal küzdenek azok is, akik valamilyen (valódi) vállalati kötvénnyel, állampapírral, jelzáloglevéllel rendelkeztek a Buda-Cashnél, a Hungária Értékpapírnál és a Quaestor Értékpapírnál, amelyek után kamatot vagy pedig lejáratkori tőketörlesztést várnak.

Hogy mi lesz az ilyen kifizetések sorsa, azzal kapcsolatban kerestük a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft.-t, de kérdéseinkre lapzártánkig nem válaszoltak. Az pedig nem mindegy, hogyan kezeli a felszámoló ezeket a pénzeket. „A számlákra érkező készpénz a felszámolási eljárás során egy nagy közös kalapba is bekerülhet, ezzel pedig rosszabbul járhatnak a kisbefektetők” – mondja Dióslaki Gábor, a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetségének (Tebész) elnöke. A felszámolás során elvileg összesítik a befektetői követeléseket, valamint a Kelerben meglévő eszközöket, és a befektetők között arányosan osztják szét az értékpapírokat. Ugyanígy arányosan osztják fel a készpénzt is azok között, akiknek ilyen jellegű követeléseik vannak. Annyiban viszont mégis szerencséjük lehet az osztalékra és más kifizetésre váró befektetőknek, hogy az így érkező pénz elvileg nem képezi részét a felszámolásnak, így a felszámoló hozzájárulásával akár soron kívül is megkaphatják.

Náluk rosszabb helyzetbe kerülhetnek azok az ügyfelek, akik értékpapír-fedezet mellett vettek fel hitelt (lombardhitelt) a Buda-Cashsel közös tulajdonosi körbe tartozó bankoknál. Lapunk információi szerint ezek úgy adtak lombardhitelt az ügyfeleiknek, hogy előírták: a fedezetül szolgáló értékpapírokat egy, a Buda-Cashnél vezetett számlán kell letétbe helyezni. A DRB-s bankok ugyanis nem vezettek értékpapírszámlákat, Beva-tagsággal sem rendelkeztek. Az érintett ügyfelek most azzal szembesülnek, hogy a Buda-Cash vagyonának zár alá vétele és a felszámolási eljárás miatt nem férnek hozzá a fedezetekhez, sőt azt sem tudják, a fedezetül felajánlott értékpapírok megvannak-e egyáltalán, vagy azokat is ellopták.

Ez könnyen megtörténhetett, Matolcsy György jegybankelnök ugyanis a parlament honlapján tegnap közzétett levelében arról írt: piaci értéken körülbelül 88 milliárd forintnyi értékpapír és 8 milliárd forintnyi pénz hiánya mutatható ki a Buda-Cashnél, ebből 62 milliárd forint a DRB bankcsoportot érinti. Nem tudni, hogy ha a lombardhitelek mögött álló fedezet is eltűnt, a DRB-s felszámolók követelhetik-e továbbra is a kölcsön. A szerződések szerint elvileg igen, bár ez eléggé méltánytalan lenne, hiszen a lombardhitel felvétele idején az ügyfél otthagy zálogban a hitelösszeg körülbelül kétszeresét kitevő értékű értékpapírt. Vagyis ha eltűntek az értékpapírok – amelyek állománya meghaladja a Beva kártalanítási limitjét –, az az abszurd helyzet is előfordulhat, hogy a pórul járt ügyfél háromszor fizetheti vissza a hitelt.

Néhány milliárd a kár a Kun-Mediátornál

Jogosulatlan betétgyűjtésnek minősülhet a Kun-Mediátor Szolgáltatói Kft. tevékenysége - mondta Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyeleti alelnöke. Jelenleg mintegy 700 károsultról és néhány milliárd forint kárról van információ, és a sajtóban megjelent 20 milliárdos nagyságrend Windisch szerint erősen túlzó lehet. Az MNB tegnap a honlapján közzétette azon vállalkozások listáját, amelyek jogosultak befektetési szolgáltatási tevékenységet végezni. Ha valaki olyan vállalkozáshoz fektette be pénzét, amelyik nem szerepel a listán, annak érdemes haladéktalanul felkeresnie az MNB-t.