BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

A tagok kétharmada bojkottálta az OTSZ közgyűlését

Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) közgyűlést tartott csütörtökön, ezt azonban először határozatképtelenség miatt el kellett halasztani, mivel tagságának kétharmada távolmaradással "tüntetett" az elnökség által beterjesztett javaslatok ellen - tájékozatta Németh Kornél, a Takarékbank elnöki kabinetjének vezetője az MTI-t csütörtökön este.

Az írásos tájékoztató szerint a szövetség 42 tagja kifogásolta az OTSZ pazarló gazdálkodását, jövő évi költségvetését, valamint a tagdíjak tervezett ötven-, illetve százszorosára emelését, továbbá a szabályzatok szerintük indokolatlan és diszkriminatív módosításait. Ez utóbbi két napirendi pontot végül nem tárgyalhatta a még csütörtökre ismét összehívott közgyűlés. A közgyűlésen az OTSZ 101 tagjából 35 jelent meg.

Az OTSZ közgyűlésén a Takarékbank képviselője 42 tagszervezet nevében olvasott fel közös állásfoglalást, amelyben többek között elutasították a szövetség elnökségének a tavalyi tevékenységről és gazdálkodásról szóló beszámolóját. Szerintük a beszámoló "hamis képet fest a szövetség, illetve vezetőségének ténykedéséről", mert a benne megfogalmazottaktól eltérően az OTSZ nem látta el az alapszabályában foglalt feladatait, nem végzett valós érdekképviseletet.

Úgy fogalmaztak, hogy az OTSZ vezetése az érdekképviselet helyett mindenféle módon gátolni próbálta az integráció megtisztulását, megújulását, a takarékszövetkezetek hosszú távú biztonságát szavatoló garanciaközösség létrejöttét.

A közös állásfoglalást megfogalmazó tagok érthetetlennek tartják, hogy az OTSZ tavaly érdemi tevékenység híján mire költött el háromszázmillió forintot. Úgy vélik, hogy az OTSZ tevékenysége során alkalmazott működési modell - a drasztikusan csökkenő bevételek arányaihoz képest magas kiadások - már rövid távon is a tagság vagyonának teljes feléléséhez vezet.

A 42 tagszervezet szintén nem fogadta el a szövetség 2015. évi költségvetési tervét sem, mert szerintük az nem megfelelően alátámasztott, az OTSZ szerintük pazarló működése pedig nem a tagok érdekeit képviseli.

A Takarékbank képviselője felszólalásában kiemelte: az általa képviselt tagok az OTSZ tevékenysége és 2015-ös költségvetése alapján megmagyarázhatatlanak tartják, hogy az elnökség ötven-, illetve százszorosára akarja emelni a szövetség tagdíját. Ezzel szerintük a szövetség 2015-ben is a tagokkal fizettetné ki a "pazarló gazdálkodásából eredő veszteségeit", annak ellenére, hogy a tagság egy évvel korábban az OTSZ érdemi tevékenységének hiányára hivatkozva a tagdíjak drasztikus csökkentése mellett döntött.

Az MTI-hez eljuttatott tájékoztatás szerint a tagok kifogásolták, hogy az OTSZ elnöksége a szervezeti és működési szabályzat módosításával "diszkriminatív módon ki akarja zárni a Takarékbankot" és a bank munkavállalóit az OTSZ döntéshozó testületeiből, illetve az alapszabály módosításával az elnökség saját embereivel kívánja feltölteni a szövetség testületeit és tagságát.

Úgy vélik, hogy a regionális jelölési rendszer megszüntetése miatt az alapszabály nem biztosítja a takarékszövetkezetek megfelelő érdekképviseletét az elnökségben és a felügyelőbizottságban. Véleményük szerint a szervezet testületeiben már ma sem biztosított a takarékszövetkezetek többségének és érdekeinek képviselete, azokban csak elenyésző arányban vesznek részt a takarékok képviselői.

A Takarékbank végül hangsúlyozta: nem az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség, hanem az OTSZ jelenlegi vezetésének tevékenysége ellen lép fel, és nemcsak saját nevében szól, hanem képviseli azt a 41, az OTSZ vezetésével elégedetlen szövetkezeti hitelintézet, tag, véleményét is, akik távolmaradásukkal jelezték, nem kívánnak asszisztálni az OTSZ jelenlegi vezetésének tevékenységéhez.

Az MTI kereste este az OTSZ-t, de nem érte el.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.