Egyre több szürke pénzt moshatnak tisztára

Az idén 400 milliárd forinttal bővülhet a tavaly év végén már több mint 3 ezer milliárdos hazai privátbanki szektor a Blochamps Capital most megjelent tavaszi Privátbanki Portréja szerint. Az alacsony kamatkörnyezetben a növekedés motorja hosszú évek óta nem a hozam, hanem a friss tőke beáramlása lesz, amit kiegészíthet a Stabilitási Megtakarítási Számlákra (SMSZ) hazaáramló pénz. A külföldön lévő szürke vagy fekete pénzek legalizálására létrehozott számlákat kilenc hazai banknál lehet megnyitni. Tavaly a várakozásnál lényegesen kevesebben éltek a lehetőséggel, mindössze 610 számlát nyitottak meg 38 milliárd forintnyi befizetéssel. A Blochamps arra számít, az idén enyhén nőhet a számlanyitások száma, de az egy számlára jutó átlagos egyenleg kisebb lesz, a külföldről hazaérkező nagyobb összegek helyett pedig az SMSZ-eken előtérbe kerülhetnek az idehaza felhalmozott kisebb összegű szürke pénzek.
Az elmúlt években az adóhatóság (NAV) számos megállapodást írt alá a nemzetközi pénzügyi életben kedvelt célpontnak számító országokkal, ám jelentősebb hatása a hazai vagyontranszferre annak a dokumentumnak lehet majd, amely az Európai Unió és Svájc között lép majd életbe 2018-tól, és amely alapján Svájc teljes körűen átadja majd az ottani pénzügyi számlák adatait az uniós országok adóhatóságainak. A svájci, luxemburgi és osztrák anonim betétek után tavaly a nem végleges adatok alapján 1,87 milliárd forintnyi kamatadót fizettek be a magyar adóhatóságnak, ez az összeg egyébként az alacsony kamatkörnyezet ellenére folyamatosan növekszik.

A piaci koncentráció nem változik, a nyolc legnagyobb privátbank részesedése továbbra is 90 százalék körül alakul majd. Továbbra is dominánsan piacvezető marad a hazai privátbanki vagyon harmadát kezelő OTP, a dobogós helyekért pedig a Friedrich Wilhelm Raiffeisen, az Erste és az MKB vetélkednek majd egymással. A Raiffeisen a magyarországi karcsúsítások közepette is ragaszkodik a privátbanki ügyfélkörhöz, sőt új privátbankárok felvételét is tervezi, Karagich István, a Blochamps ügyvezető igazgatója szerint a lakossági üzletágról való lemondás, a fiókbezárások lehet, hogy hátráltatják majd a növekedésüket. Meghatározó lehet a piacra, ha az állam összevonja az MKB-t és a Budapest Bankot, ezzel a lépéssel az OTP mögött a második számú banki szereplő jöhetne létre a piacon 180 bankfiókkal és 700 ezer körüli ügyfélszámmal. Az MKB és a Budapest Bank a privátbanki piacon a kezelt vagyon alapján 15 százalék körüli, míg az ügyfélszámlák vezetésében 11 százalékos piaci részesedést szerezhet.

Szintén komoly hatással lehet a piacra, ha sikerül eladni a Citi magyarországi lakossági üzletágát, amely csaknem 10 ezer prémium és privátbanki ügyféllel, valamint 200 milliárd forintos nagyságrendű ügyfélvagyonnal rendelkezik. Az Erstéről pedig köztudott, hogy pályázik erre az üzletágra, bár ha nem elég vonzó az ajánlata, késhet a megállapodás, a Citinek ugyanis nem feltétlenül sürgős megszabadulni az egyébként nyereséges, jól működő magyarországi részlegétől.

Nagy teher a sok brókerbotrány

A brókerbotrányok megkerülhetetlenné teszik a pénzügyi szektorban a bizalom és a biztonság kérdésének a vizsgálatát. A szektorra nem csak jelentős erkölcsi, de anyag terhet is ró a három csaló brókercég miatti kártalanítás. Egyelőre csak remélni lehet, hogy ezek az események középtávon nem rengetik meg a megtakarítók bizalmát a nem banki hátterű intézményekben. Szakmai és innovációs szempontból ugyanis a brókercégek a szolgáltatói paletta fontos szereplői, a befektetők százezreinek képesek olyan rugalmas szolgáltatásokat nyújtani, amelyek máshol nem érhetők el – írja a Blochamps. A pénzügyi tanácsadó cég azon a véleményen van, hogy a történtek terheit nem szabad a tisztességes szereplőkre hárítani.