Megriadt a kötvénypiac

Az elmúlt két hét legfontosabb piaci eseménye a világszerte váratlanul meginduló hozamemelkedés volt. A Reuters által megkérdezett szakértők meglehetősen tanácstalanok, nem egyértelmű, hogy miért most és miért ilyen meredeken ugrottak meg elsősorban a fejlett piaci hozamok. A német tízéves kötvény hozama például 0,05 százalékról 0,8 százalék fölé ugrott, de ezen a héten már megjelentek a vevők is, így jelenleg 0,6 százalék körül jár ez az érték. Az alapvetően Európában megindult hozamemelkedést az amerikai és a feltörekvő piaci kötvények is követték, és a tőzsdéket is elbizonytalanította.

Az elemzők egy része a jelentős kínálattal hozza összefüggésbe az eladási hullámot. Az európai piacon májusban bocsátják ki a legnagyobb mennyiséget 2015-ben, és az erre való felkészülés eladásra ösztönözhette a befektetőket. Mások úgy vélik, a jelenségnek mélyebb gyökerei vannak, és az inflációs várakozások megugrásával áll összefüggésben. Móró Tamás, a Concorde Értékpapír Zrt. stratégája lapunknak elmondta, a jelenség hátterében több tényező együtthatása ál, de a legjelentőebb ezek közül az inflációval és a gazdasági növekedéssel kapcsolatos várakozások változása.

Az elmúlt időszakban emelkedésnek indultak a nyersanyagárak, Európában rendre javuló konjunktúráról szóló adatok érkeztek, ennek hatására az európai inflációs várakozások elkezdtek emelkedni.

Ez annak fényében, hogy a kötvényhozamok közben soha nem látott mélyponton voltak nagyon sok befektetőt arra késztetett, hogy realizálja a kötvényein felhalmozódott profitot. Ez eladási hullámot indított el a hosszú lejáratú kötvények piacán. Ennek pedig volt egy hólabda-szerű hatása: az eladások újabb eladókat hoztak a piacra. Ahogy emelkedtek az európai hozamok, magukkal húzták az amerikaiakat is. Mivel időközben elég visszafogott makroadatok jöttek ki az Egyesült Államokban, az ottani hozamugrás is inkább az európai hangulat átterjedéseként lehet értelmezni – vélekedett Móró. A spread 160 pontra szűkült a korábbi 180-ról a német és az amerikai hozamok között, vagyis az európai emelkedés nagyobb volt.

Az olasz hozam például mintegy 70 bázisponttal ment fel, miközben az amerikai csak 40-nel. A múlt héten megugrott a kötvénypiac volatilitása, amit az alapkezelők kétféle képpen tudnak kezelni: vagy elkezdenek eladni, vagy eladási opciókat vásárolnak, hogy fedezzék a megnövekedett kockázatukat. Ez tovább emelte a hozamokat. Az EKB havi 60 milliárd eurónyi kötvényt vesz, vagyis nagyjából napi három milliárdot.

Most viszont koncentráltan jelentősebb, mondjuk 10 milliárdos napi kínálat jelentkezett. Ha alábbhagy az eladói nyomás, az EKB pedig folyamatosan vásárol, akkor a hozamok ismét lejjebb ereszkednek. Várhatóan újabb hullámok lesznek, trendjében emelkedni fognak a hozamok, de nem ilyen intenzíven, mint amit most láthattunk - vélekedett a Concorde stratégája. A feltörekvő piacokon is hozamemelkedést láthattunk, de nem nagyobbat, mint a fejletteken, a spreadek nem változtak jelentősen, sőt, inkább csökkentek.

A feltörekvő piacok számára ugyanis kedvező a világgazdasági növekedés felpörgése, így nem indokolt, hogy ezeket a kötvényekből nagyobb arányban szálljanak ki. A hozamemelkedése kihatott az euró/dollár keresztárfolyamra, ennek hatására erősödni kezdett az euró. Ez pedig visszahatott az európai részvénypiacra is, ahol az emelkedést korábban a gazdasági növekedés beindulása, a javuló vállalati profitok hajtották.

Csúcsok Magyarországon is

December óta nem látott szinteken vannak a hazai kötvényhozamok, a tízéves állampapír-hozam ez idő alatt 2,7 százalékról 3,7 százalékra emelkedett. Ami külön érdekesség, hogy az egy százalékpontos növekedés durván fele az elmúlt két hétben történt - hívták fel a figyelmet a K&H Bank elemzői. Az EKB kötvényvásárlások bejelentése után túlvett kötvénypiac a közelgő Fed kamatemelés és az inflációs várakozások javulása miatt teljesített rosszul, a következő hetekben azonban stabilizálódásra számítanak a bank elemzői a nemzetközi és hazai kötvénypiacon is.