Kínos jelentés magyarázza a német óriásbank vezérváltását

Élesen kritizálta a német pénzügyi felügyelet (Bafin) a Deutsche Bank (DB) jelenlegi és korábbi vezetőit a a Libor-botrány miatt – áll a Der Spiegel ma megjelent számában. A hírügynökségekhez kiszivárgott részletek szerint a Bafin megállapította, hogy ugyan az igazgatóság egyetlen tagja sem volt közvetlenül érintett a londoni bankközi kamatláb (Libor) manipulálásában, de az ezt lehetővé tevő szervezeti és ellenőrzési hiányosságokért többen is felelősek.

A felügyelet név szerint is bírálta egyebek közt a bankot 2012-ig vezérigazgatóként irányító Josef Ackermannt és a most távozó két társ-vezérigazgató közül Anshu Jaint, mert restek voltak a „nagytakarításhoz“. A 2012 nyarán kipattant Libor-botrányban az derült ki, hogy a világ számos nagy bankjának traderei legalább két évtizede egyeztették egymásközt a rengeteg ügyletet meghatározó kamatlábat; az ügyben a legjobban eddig a Deutsche Bankot büntették meg. A befektetési bankként az USA-ban és az Egyesült Királyságban is aktív pénzintézet áprilisban 2,5 milliárd dollár befizetéséről állapodott meg a két ország hatóságaival. Ezzel a DB már mintegy 9 milliárd dollár büntetést fizetett ki az elmúlt három évben különböző jogi eljárásokban, és több vizsgálat is zajlik még ellene.

A Bafin-jelentés nyilvánosságra került részleteit a DB szóvivője annyival kommentálta hogy teljesen hamis az a beállítás, amely szerint a befektetési banki tevékenységért felelős Jain (illetve vezértársa, Jürgen Fitschen) lemondását a felügyelet kényszerítette volna ki. Mindenesetre ezek után más megvilágításba kerül az, hogy Jain tanácsadóként, Fitschen pedig társ-vezérigazgatóként még ott marad egy darabig a július 1-től hivatalba lépő vezérigazgató, John Cryan mellett. A bank ezzel a folytonosságot is demonstrálta, aminek lehetnek előnyei a bizalom megőrzésében, a piacok viszont azt üzenték, hogy talán nem ez a legfontosabb: Cryan kinevezésének hírére múlt hétfőn 8 százalékkal megugrott a DB árfolyama, a hét végére ebből 3 százalék maradt.

A svájci UBS pénzügyi igazgatójaként elismertté vált Cryan 2013 óta tagja a DB felügyelő bizottságának, így nem kívülről nézte azt a tervet, amelyet Jain és Fitschen áprilisban vittek a részvényesek elé. Ebben egyszerre akarták karcsúsítani a befektetési banki tevékenységet, illetve eladni a lakossági üzletágat jelentő Postbankot, miközben erősíteni akartak a vagyonkezelésben és a tranzakciós szolgáltatásokban. Az új vezérigazgató legkorábban valószínűleg július végén, a negyedéves eredmények ismertetésekor mond majd valamit arról, milyen változásokat akar a részvényesek 39 százaléka által elutasított stratégiában. A Reuters által megkérdezett banki illetékesek szerint egyelőre legfeljebb a felgyorsítást helyezi majd kilátásba.

Cryan mozgásterét részben a sajátos német bankrendszer, részben a globális szabályozási változások határozzák meg. Az előbbiről az az elterjedt elemzői vélemény, hogy nem méretgazdaságos, túlzsúfolt és alacsony a profittermelő képessége. Mindehhez nehéz hozzáilleszteni a válság utáni évek elvárásait: ezek alapelve leegyszerűsítve az, hogy többé ne kelljen adófizetői pénzből megmenteni a rendszerszintű kockázatokat jelentő bankokat, hanem azok szerezzenek több pénzt a részvényesektől, illetve mérlegük rendbe tételéből. A véget nem érő szabályozói változásokra és a manipulációs botrányok következményeire minden érintett megpróbál reagálni – ilyen például az HSBC is, amelyről a Deutsche Bankkal párhuzamosan érkeztek az átszervezési hírek. Cryan számára intő példa lehet, hogy a 2011 januárja óta regnáló HSBC-vezér, Stuart Gullliver ezúttal is egy újabb, minden eddiginél nagyobb leépítési tervet volt kénytelen bejelenteni, holott bankja sokkal jobban áll német riválisánál a globális diverzifikációban.

-->