Sokat várnak a takarékoktól

A szövetkezeti hitelintézeti integráció komoly eredményeket ért el az elmúlt időszakban, ám több területen is további változtatások szükségesek ahhoz, hogy kiaknázhatók legyenek a szektorban rejlő lehetőségek – áll a Magyar Nemzeti Bank (MNB) bankszektoron kívüli piacokat bemutató kockázati jelentésében. Az integráció – állapítja meg az MNB – fontos eredményeket ért el a belső szabályozás és banküzem egységesítésében, sikerének igazi fokmérője azonban a gazdasági szereplők lényegesen aktívabb finanszírozása lehet majd, ez azonban még várat magára.

A szövetkezeti hitelintézetek üzleti kockázatai az MNB szerint elsősorban magas fajlagos költségeikből, alacsony jövedelmezőségükből és gyenge tőkebevonási képességükből fakadnak. A szektorban egymás mellett fellelhető többféle informatikai rendszer párhuzamos fenntartása és fejlesztése például jókora többletterhet jelent, de analóg a helyzet a szabályozásban, a termékfejlesztésben, a bankbiztonsági megoldásokban, a marketingnél és számos egyéb területen is.

A szoros integráció központi intézményei jelentős erőfeszítéseket tettek az üzleti kockázatok csökkentése érdekében, kötelezően alkalmazandó prudenciális szabályokat dolgoztak ki és egységes alapokra helyezték a tagintézmények számviteli, kockázatértékelési és minősítési eljárásait. A tagintézmények döntési kompetenciáinak jelentős része központi hatáskörbe került és bizonyos típusú kockázatvállalásokat megtiltottak számukra. A szövetkezeti hitelintézetek teljes kockázatvállalási képessége meghaladja a 700 milliárd forintot, az együttes tőkemegfelelés következtében pedig a legnagyobb ügyfelek kiszolgálására is képessé váltak.

A szövetkezeti hitelintézetek 90 napon túl lejárt hiteleinek aránya az általános trenddel együtt javult tavaly: a nem teljesítő állományok aránya összességében 19,3-ról 12,4 százalékra csökkent 2014 végére. A szövetkezeti hitelintézetek jövedelmezősége a jelentés szerint ugyan lényegesen kevésbé romlott a hitelintézetek átlagnál, ám 2014-ben hosszú idő óta először szektorszinten is jelentős veszteséget szenvedtek el. A szövetkezeti hitelintézetek költség–bevétel aránya hagyományosan jóval magasabb a hitelintézeti átlagnál, amit főként a lakossági üzletág túlsúlya és az alacsony jövedelmű ügyfélkör magas fajlagos költségekkel járó kiszolgálása okoz. A költség–bevétel mutató javulása a tervbe vett egyesülések révén javuló mérethatékonyságtól és az egységes banküzem kialakításától remélt megtakarításoktól várható. A gyenge hitelexpanzió mellett és az összességében veszteséges üzleti év ellenére is nagyon magasak a szektor tőkemegfeleléssel kapcsolatos mutatói – emeli ki a jelentés –, amit a lehetségesnél jóval alacsonyabb hitelaktivitás magyaráz.

Kevesebben maradtak

A 2013-ban elfogadott integrációs törvény által létrehívott kötelező integráció keretében a központi szervezetek átfogó átvilágítást hajtottak végre, amely súlyos problémákat hozott felszínre – emlékeztet a jelentés. A kötelező átvilágítás 2014 végére fejeződött be, és végső soron 5 intézmény működési engedélyének visszavonását alapozta meg. Az az egyetemleges felelősségvállaláson alapuló szoros integráció így végül a Takarékbankon kívül 113 tagintézménnyel jött létre múlt év decemberében. A rendszerből kieső szolgáltatók, illetve a bankká alakulások miatt tavaly jelentősen csökkent a szövetkezeti hitelintézeti szektor mérete, ám ez átmeneti jelenségnek tekinthető.