Drágíthatnak a bankok

Most már szinte biztos, hogy a Befektető-védelmi Alap (Beva) kénytelen lesz a jelenleginek a sokszorosára emelni a tagdíjakat, ez ugyanis elengedhetetlen ahhoz, hogy visszafizesse azt a 110 milliárd forintos hitelt, amit a Quaestor-kötvényesek, a Buda-Cash és a Hungária Értékpapír ügyfeleinek kártalanítására felvett.

Ráadásul még további költségekkel is számolhatnak a bankok és a brókercégek, hiszen a Beva eddig csak a fiktív kötvények után vállalta a kifizetést 20 ezer euróig, a Quaestor-kötvényesek kártalanításáról szóló törvény alapján viszont a valódi kötvények után is meg kellene téríteni a névértéket, és összesen 30 millió forintig jár teljes kártalanítás. Jelenleg az Alkotmánybíróság vizsgálja ezt a jogszabályt, ha elfogadják, akkor további 100 milliárd forintot fizethetnek a pénzügyi cégek.

A tetemes összeg ellenére a Magyar Nemzeti Bank (MNB) lapunk kérdésére azt válaszolta: álláspontjuk szerint kevés az egyes díjtételek emelésének az esélye a bankoknál és a brókercégeknél. A jegybank szerint ugyanis a megemelt Beva-tagdíj a legnagyobb befizetőknél a többi működési kiadáshoz mérten nem tekinthető jelentősnek. Ráadásul a számla egy részét csak megelőlegezik a befizetők, hiszen a Quaestor-vagyon felszámolásából meg nem térülő kiadásokat adó- és járulékkedvezmény formájában megkaphatják a pénzügyi cégek. Emellett pedig még a verseny is gátolni fogja a pénzügyi cégeket a költségek áthárításában.

Egyelőre nincs is még nyoma a díjemeléseknek a befektetési szektorban. Az értékpapírszámlák kondíciós listái nem sokat változtak az elmúlt hetekben, és a következő hetekben életbe lépő hirdetményekben sincs nyoma drasztikus emeléseknek. A díjemelés lapunk számítása szerint viszont nehezen maradhat el, ha a Beva nagyot emel.

Az alap eddig a biztosított értékpapírok 0,45 ezrelékének megfelelő tagdíjat szedett a pénzügyi intézményektől, ebből évente nagyjából egymilliárd forint folyt be, ezt azonban akár a csaknem hétszeresére, 3 ezrelékesre is emelhetik a tőkepiaci törvény szerint, sőt ezen felül is lehet még pótbefizetéseket kérni a tagoktól. Egy 3 ezrelékes biztosítási díj pedig már nagyon komoly tétel, hiszen a szolgáltatók rendszerint ennél kisebb számlavezetési díjat alkalmaznak, általában az értékpapír-állomány 1-2 ezrelékét vonják le az ügyféltől. Egy nagyobb Beva-tagdíj-emelés után tehát a jelenlegi számlavezetési díjak már a biztosítás fedezésére sem lesznek elegendőek.

Az sem feltétlenül igaz, hogy a nagy pénzügyi cégeknél bagatell tétel lenne a büdzsében egy maximálisra növelt Beva-tagdíj. Az OTP például a 2014-es tagdíjból kiindulva 2 milliárd forintot is fizethetne, ami pótbefizetésekkel 4 milliárd forintra is nőhetne. A K&H, az Erste, a Raiffeisen és az UniCredit is szembesülhetne akár milliárdos nagyságrendű éves díjjal is, ha a Beva teljes mértékben kihasználja a törvényben engedélyezett lehetőségeket.

Azonban nemcsak a nagyokat érinti majd a tagdíjnövelés, hanem a kicsiket is, az MNB egyik friss prudenciális jelentése szerint pedig 21-ből 6 befektetési vállalkozás már tavaly is veszteséges volt, és arra figyelmeztetnek: a kisebb intézmények egy részének hosszabb távon nehéz elérni a jövedelmezőséghez szükséges ügyfélszámot és üzemméretet.
A brókercégek és a bankok a jogszabályok szerint át tudják hárítani a megnövekedett Beva-tagdíjat. Az üzletszabályzatok általában tartalmazzák azt a kitételt, hogy a szolgáltató jogosult a befektetési szolgáltatáshoz és a kiegészítő szolgáltatásokhoz kapcsolódó díjakat áthárítani, az értékpapírok biztosításának költsége pedig egyértelműen kapcsolódik a szolgáltatáshoz. A felszámított díjakról és költségekről rendszeresen tájékoztatni kell az ügyfeleket.