A jegybankoké lehet a főszerep

Nem várható izgalom a Magyar Nemzeti Bank (MNB) keddi kamatdöntő ülésén, az elemzői konszenzus szerint változatlan marad az 1,35 százalékos alapkamat. A jegybanki közlemény vélhetően megerősíti majd a korábbi képet, és hosszú távra laza monetáris kondíciókat vetít majd előre. Sőt, az MNB friss (szeptemberi) várakozásánál alacsonyabb szeptemberi fogyasztói árindex miatt elképzelhető, hogy a monetáris tanács lefelé mutató inflációs kockázatokra hívja majd fel a figyelmet – véli Dunai Gábor, az OTP Bank elemzője.

Érdekes lehet, hogy a tanács ad-e bármilyen iránymutatást a monetáris politikai eszköztár esetleges átalakításával kapcsolatban. Mivel az MNB kimondva-kimondatlanul nem érdekelt az erősödő forintban, ezért lehet, hogy igyekszik majd tompítani az euró-forint árfolyam süllyedését. Kérdés, hogy a jelenlegi 1,35 százalékos kamatszint melletti hosszú távú elköteleződés után milyen eszközöket találnak ehhez a döntéshozók. Valószínűnek tűnik az idei év végén lejáró növekedési hitelprogram valamiféle kiterjesztése. Ezzel kapcsolatban korábban novemberre ígért tájékoztatást a jegybank, ám ha a kamatdöntés a jelenleginél erősebb forint mellett találja a tanácsot, akkor nem zárható ki, hogy már most utalást tesznek a forintot gyengítő változásokra. Összességében valószínűnek tűnik, hogy a döntés után az euró-forint árfolyam felfelé mozdul el – ha addig nem emelkedik ismét.

Európában is egy jegybanki eseményre kell figyelni a héten: az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsa csütörtökön Máltán tartja kamatdöntő ülését. A 0,05 százalékos irányadó kamathoz aligha nyúlnak hozzá, de a mennyiségi lazítási program ügyében adhatnak valamiféle jelzést az EKB kormányzói. Az elmúlt hetekben adott különféle nyilatkozataikból úgy látszik, hogy az idei év végéig újabb lépésre készülnek, ez lehet például a havi eszközvásárlások volumenének 60 milliárd euróról 80 milliárd euró­ra növelése. Várakozásaink szerint a program 2016. szeptember utáni meghosszabbításáról egyelőre nem döntenek – mutatott rá Módos Dániel, az OTP Bank elemzője –, mivel ehhez feltehetőleg több információra és a jelenleg látottaknál gyengébb makroadatokra lenne szükség.

Az EKB az amerikai kamatemelés kitolódásának, a kínai gazdaság lassulásának és a továbbra is fennálló deflációs veszélyeknek, valamint az euróövezeti lefékeződés első jeleinek köszönhetően lépéskényszerben van. Az eurózóna ugyanis jelentős részben a 2014 közepe óta tartó árfolyamgyengülésnek köszönheti a növekedést, a háztartások fogyasztását kedvezően befolyásoló nyersanyagáresés pedig kifulladni látszik.

Az EKB által korábban elindított likviditásbővítő intézkedések, valamint a legalább 2016 szeptemberéig meghirdetett mennyiségi lazítás eddig csak korlátozott sikerű. A deflációs veszélyek továbbra is fennállnak, a bőséges likviditás pedig csak korlátozottan volt képes a hitelezési aktivitást erősíteni. Összességében, amíg az euró-dollár árfolyam nem fordul ismét lefelé, a monetáris lazítás várhatóan folyamatosan napirenden lesz.