Állami lökés a BÉT-nek

Komoly fejlesztésekre készül a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) azon felül, hogy megvásárolná az intézmény többségi tulajdonát – mondta Nagy Márton, a jegybank alelnöke a Portfolio Öngondoskodás konferenciáján. A tőzsdét a vállalati finanszírozás egyik fontos pillérének képzeli el az MNB, és fontos gazdaságfejlesztési funkciót szán neki.

A BÉT-re rá is fér a fejlesztés, az elmúlt években ugyanis lemaradt a régiós tőzsdékhez képest. A lengyel részvénypiac sokkal fejlettebb, és a bukaresti tőzsde is dinamikusan növekszik. A magyar cégek viszont elenyésző mértékben veszik igénybe a piacot, a BÉT-en forgó társaságok kapitalizációja nem éri el a GDP 20 százalékát, ami nagyon alacsonynak számít nemzetközi összevetésben.

A legnagyobb mértékben az amerikai és a brit cégek finanszírozzák a működésüket a tőkepiacról, ott a tőzsdei cégek kapitalizációja a GDP 120 százaléka körül van. Ez sem feltétlenül jó, a válság azokat az országokat is keményen megütötte, amelyeknél nem a hitelezés, hanem a tőkepiaci forrásbevonás volt a jelentősebb. A két rendszer egymás mellett élése viszont megkönnyíti a cégek helyzetét, amikor finanszírozást keresnek, és a jegybanknak is könnyebb lehet a zavarokat kezelni.

A tőkepiac fejlesztéséhez persze a kínálatot is erősíteni kell. Az elmúlt években bevezetések alig voltak a pesti tőzsdén, ezzel szemben több nagy céget is kivezettek. A tőzsdére vihető cégeknek két fontos csoportja lehet a jegybank szerint. Egyrészt az állami tulajdonban lévő társaságokat lehetne bevezetni, köztük az állami tulajdonba került bankokat (MKB, Budapest Bank) vihetnék a parkettre. Emellett a közszolgáltatók és más nagy állami cégek is szóba kerülhetnek. A tőzsdére lépésnek akkor is van értelme, ha az állam többségi tulajdonos, hiszen a tőkepiac által megkövetelt transzparens működés az állami cégeket is jobb működésre kényszerítheti. A másik csoport a kis- és középvállalkozások lehetnének. Ezeknek a körében azt kellene elérni, hogy menő legyen tőzsdei cégnek lenni – magyarázta Nagy Márton.

A keresleti oldal is szűkült az elmúlt években a magánnyugdíjpénztárak államosítása után. Az önkéntes nyugdíjpénztárak, az egészségpénztárak, illetve a kisbefektetők azonban a korábbinál nagyobb mértékben megjelenhetnének a BÉT-en, főleg ha erre ösztönzik is őket. A befektetői szféra mellett a forgalmazói kört – vagyis a brókercégeket – is erősítené az MNB. Ehhez helyre kell állítani a szektorban megrendült bizalmat is, amit szigorodó jogszabályokkal és vizsgálatokkal próbál erősíteni a felügyelet.
A Befektető-védelmi Alapot (Beva) is érintik a változások, illetve a brókerbotrányok miatti kifizetések.

A biztosított állomány a jövő évtől 5277 milliárd forint, ez nem egészen 1,1 millió befektetőnek a számláján található – mondta Kiss Krisztina, az alap jogtanácsosa. A Beva vagyona a fél év végén 14 milliárd forint volt, az idei három felszámolás, a Buda-Cash, a Hungária Értékpapír és a Quaestor kártalanítási ügyei pedig európai szinten is nagynak számítanak. A Quaestor-ügyben a Beva 86 milliárd forintot már kifizetett, a Buda-Cash és a Hungária esetében 10 ezer kártalanítási igény érkezett be, ezeknek az előzetes feldolgozása már megtörtént, de nincs még meg minden adat a kártalanítás megkezdéséhez.

Lakossági állampapírokra vágynak az intézmények

A konferencián többször is szóba került, hogy az intézmények is szívesen vásárolnának a magas kamatú lakossági állampapírokból, hiszen maguk is lakossági ügyfeleket szolgálnak ki, vagyis közvetve ugyan, de szintén a kisbefektetőkhöz kerülnének a jól fizető állampapírok. Az állam képviselői vegyesen reagáltak a felvetésre. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint nem kizárt, hogy megnyitják ezt a lehetőséget. Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója ugyanakkor semmiféle konkrétummal nem biztatta a biztosítókat és az alapkezelőket. Egyetlen engedményt tettek: a Féléves Kincstárjegy forgalmazói körét kiszélesítik, hogy a pénzpiaci alapokból kiáramló megtakarításokat a bankok meg tudják tartani, de az értékpapírból továbbra is csak kisbefektetők vásárolhatnak.