Elégedetlenek a brókerbotrány károsultjai

Sokan továbbra is kimaradnak a kártalanításból, ha az Országgyűlés változatlan formában fogadja el a módosított Quaestor-törvényt. A tervezet – amely a Quaestor nevét egyébként már nem tartalmazza – csak az idén felszámolás alá került befektetési szolgáltatók kötvényes ügyfeleit kártalanítja. Ebbe beleesik a Quaestor Értékpapír és a Hungária Értékpapír Zrt. ügyfélköre, nem vonatkozik viszont azokra, akik a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt.-vel (QPT) kötöttek szerződést. Ők is több százan lehetnek, ráadásul mivel a QPT nem volt tagja a Befektető-védelmi Alapnak (Beva) sem, ők már az első körben sem kaptak semmiféle kárpótlást a kötvényeik után. A Beva a fiktív kötvények után fizetett eddig 20 ezer eurós összeghatárig.

Nem kaphatnak kártalanítást az alapból azok sem, akiket a Beva kártalanításából már eleve kizártak – így az intézményi befektetők vagy pedig az önkormányzatok. Emellett azok a magánszemélyek sem, akik a Quaestornál (vagy a Hungáriánál) dolgoztak, sőt a hozzátartozóik sem. Annak ellenére is szigorúan bánik velük a törvény, hogy az egyszerű alkalmazottaknak valószínűleg kevés rálátásuk lehetett a piszkos ügyekre. Amellett, hogy többen kimaradhatnak a kártalanításból, a 3 millió forint fölötti részre vonatkozó 11 százalékos önrész vállalását és a korábbi hozamok kártalanításból történő levonását szintén felháborítónak tartják.

A károsultak a hozamokról azt gondolják: ha a kamatadót beszedte az állam az elmúlt években a hozamok után, akkor a kártalanításnál ezt az összeget nem lenne méltányos levonni, vagy legalábbis vissza kellene adni a kamatadót is. Szakács László MSZP-s képviselőnél viszont nyitott kapukat döngetnek, Szakács ugyanis tegnap már be is nyújtott egy módosító javaslatot a törvényhez, amely alapján nem a 2008 eleje óta, hanem csupán a 2015. április 22. után jóváírt hozammal lehetne csökkenteni a kártalanítási összeget.

A legnagyobb vesztesek azonban a Buda-Cash kliensei, akik ezúttal is kimaradtak a megemelt limitű kárrendezésből.