Külföldi kézbe kerülhettek a lakosság részvényei, kiszállnak a kisbefektetők

Csaknem 40 százalékot emelkedett az idén a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX. A hatalmas tőzsderalit azonban a kisbefektetők csak módjával használták ki, a háztartásoknál lévő részvények állománya az idén jóformán stagnált, 300 milliárd forint körül volt egész évben. A jegybank legfrissebb adatai szerint októberben például 303,3 milliárd forintnyi magyar részvény volt a lakosság értékpapírszámláin. Ha megtartották volna az értékpapírokat a kisbefektetők, jóval nagyobb is lehetne a volumen, hiszen az első tíz hónapban a kisbefektetők csaknem 70 milliárd forintot kerestek a részvényeken.

Az állomány azért nem nőtt, mert a háztartások a rali közben is folyamatosan szórták ki a részvényeket, több mint 61 milliárd forintnyit adtak el januártól október végéig. A statisztikák szerint egész évben a háztartások viszonyultak legpesszimistábban a részvénypiachoz, a többi befektetői csoport általában megtartotta a magyar részvényeket, sőt a külföldi befektetők még vásároltak is a pesti tőzsdén. A háztartások kedvencének számító OTP árfolyama például az idén másfélszeresére nőtt, a kisbefektetők ennek ellenére sem bíztak a banki papírokban: az év eleje óta 120 milliárd forint körül stagnál a háztartások OTP- és FHB-részvényeinek állománya. A lakosság több mint 45 milliárd forintot keresett október végéig banki részvényein, de ugyanennyi értékpapírtól meg is vált ez idő alatt. A többi befektetői csoport viszont a bankpapírokhoz is ragaszkodott az idén, főleg a külföldiek, akik nettó 53,7 milliárd forintért vásároltak belőlük.

A nem pénzügyi vállalatok részvényeiből körülbelül 170 milliárd forintnyit tartottak a háztartások, ezeken lényegesen kisebb nyereségük keletkezett, mint a bankrészvényeken, január és október között 24,3 milliárd forint árfolyamnyereséget értek el. Ezekben a papírokban sem bíztak azonban, hiszen 16 milliárd forintnyit eladtak a portfóliójukból. A lakosság mellett a nem pénzügyi vállalatok adtak még el nagyobb mennyiségben részvényeket az idén, ezeket pénzügyi intézmények és külföldi befektetők vásárolhatták fel.

VG-szakértő: Vavrek Zsolt, az Equilor értékpapír-üzletágának igazgatója

A kisbefektetők egyrészt a nyereségüket szerették volna realizálni, ezért adták el az emelkedések után a részvényeiket. Sokan új beszállási lehetőségre, új részvényekre várnak. Ebben segíthet az is, hogy a Magyar Nemzeti Bank többségi tulajdonossá válik a Budapesti Értéktőzsdében, a jegybank ugyanis évente több új részvény bevezetését ígéri, emellett kedvezményeket kaphatnak a tőzsdére lépő cégek, a választék bővülése pedig akár új kisbefektetőket is a piacra vonzhat. Az év eleji brókerbotrányok tartósan nem befolyásolták a háztartások tőzsdei jelenlétét, azok a befektetők, akik hittek a részvényekben, megtartották az értékpapírjaikat, legfeljebb az egyes befektetési szolgáltatók között volt mozgás.