Lassan olvadnak az árak a lakossági hiteleknél

Az áruvásárlási kölcsönök kivételével minden forintban nyújtott lakossági hitelfajta kamatai csökkentek az októberig tartó egy évben, de az ingatlanfedezet nélküli konstrukciók árai változatlanul magasak. A jegybanki statisztikák szerint a lakossági ügyfelek által leginkább keresett konstrukciók nagyjából lekövették az irányadó ráta éves változását: a lakáscélú hitelek átlagkamata például 88 bázisponttal mérséklődött az októberig tartó egy év alatt – évi 5,92-ről 5,04 százalékra –, nagyjából összhangban az MNB irányadó rátájának 75 bázispontos csökkenésével. A forintos személyi hiteleknél már valamivel kisebb, de így is érezhető mérséklődést mért az MNB, az ott októberre kialakult, 19,92 százalékos átlagos kamat 57 bázispontos mérséklődés eredménye. A szintén stabil keresletet vonzó folyószámlahiteleknél 85 bázisponttal csökkent az átlagos, szerződésekben szereplő kamat az egy évvel korábbi szinthez képest, ami azt jelenti, hogy itt még mindig 26,8 százalékkal kell számolni: igaz, ez tartalmazza a hitelkártyákhoz kapcsolódó keretek adatait is, ami igencsak megdobja az átlagot. Utóbbiak még mindig a legdrágább hitelek a piacon: a jegybank által kimutatott átlagos kamat a kártyahiteleknél 30,65 százalék volt október végén, ami ugyan közel 2,7 százalékpontot esett 12 hónap alatt, de az 1,35 százalékos jegybanki alapkamathoz viszonyítva eléggé magasnak tűnik, még a megszokottnál jóval nagyobb hitelezési kockázatokat figyelembe véve is.

Az átlagnál jóval erősebb, bő két százalékpontos áresést mutatott ki az MNB a gépjármű- és a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél. Előbbieknél októberben már átlagosan évi 14,75 százalékos kamattal szerződéshez lehetett jutni, utóbbiaknál pedig stabilan 6 százalék alatti az átlagos ráta. A jelentős kamatcsökkenés értékéből viszont levon némileg, hogy gépjárműhitelből legfeljebb 1-2 milliárd forintnyi új szerződést kötnek havonta a pénzügyi szolgáltatók, de nem sokkal több pénzt helyeznek ki ingatlanfedezet mellett, szabad felhasználásra sem.

Az elmúlt évek tendenciájával szemben a hitelek jóval pontosabban követték a jegybanki átlagkamat mozgását a betéteknél: utóbbiak éves átlagkamata minden időtávon fél százalékpont alatti mértékben kúszott lejjebb, holott az irányadó ráta mozgása ennél drasztikusabb esést is indokolt volna. Már kérdés, hogy ennek már csak inkább elvi jelentősége van: a legjobb kamatokkal kínált éven túli lekötésű konstrukcióknál is 1,30 százalékos kamatot fizettek a pénzügyi szolgáltatók október végén, viszont a látra szóló és folyószámlabetétek átlagos kamata nem érte el a 0,3 százalékot sem.