Egyre több magánvagyon megy műtárgyba, ingatlanba, startupba

Kis túlzással mintegy 220 milliárd forint magánvagyon kezelése a tét a hazai privátbanki szolgáltatói versenyben – ennyit igazgatott a Citibank 2015. június végén. Alig két hónappal később bejelentette, hogy a lakossági és a hitelkártya-üzletágát értékesíti az Erste Bank magyarországi leányának. Az ügyfélszámlák – köztük az ominózus magánvagyon-portfólió – átadására ez év utolsó negyedében kerülhet sor. Mégsem egyértelmű, hogy a 220 milliárdnyi vagyon egy az egyben az Ersténél landol, már csak azért sem, mert bizonyára lesznek olyan mostani Citi-ügyfelek, akik úgy érzik, az addig megszokott kiszolgálási színvonalat az átvevő hitelintézet helyett más privátbankárok biztosíthatják a számukra.

Az ügyféligények mellett a tulajdonosi háttér változásai, valamint az alapján változhatnak a hazai privátbanki szolgáltatók piaci részesedései, miként kezelik a működésükre irányuló hatalmas iparági nyomást, az alacsony marzsokat és a növekvő adminisztrációs terheket – hangsúlyozta újságírók előtt a szektort elemző BloChamps Capital Pénzügyi Tanácsadó Kft. ügyvezetője, Karagich István.

Bár a Citibank-ügylet mellett az Erste egy másik tranzakciónak is az alanya lehet, miszerint a magyar állam és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank 15-15 százalékos részesedést szerez benne – a felek várakozásai szerint legkésőbb ez év közepéig –, ez aligha okoz akkora változást. Mint például az, hogy a Budapest Bank (BB) és az MKB Bank százszázalékos állami tulajdonba került. Aminek köszönhetően – mint azt a Világgazdaság megírta – az MKB által kezelt magánvagyon 2015 második felében alig 4 milliárd forinttal, 317 milliárdra nőtt, eközben a BB-é 172 milliárdon stagnált, noha a piac egésze éves szinten több mint 17 százalékkal, 3550 milliárdnyira gyarapodott. Kérdés, megfordul-e tendencia, ha a két pénzintézetet privatizálják, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter reményei szerint még az idén.

Karagich arra számít, hogy a hazai privátbanki piaci átrendeződések a 8-9 legnagyobb szolgáltató között zajlanak le, szerinte e kör jelenlegi, 90 százalékos részesedése nem csökken majd. Még ha adottságaiknál fogva csupán 3-4 nagy szolgáltató lehet az átrendeződés igazi nyertese, miközben a kisebb szereplők is elérhetnek részsikereket. Az állam túlzott szerepvállalása a bankszektorban azonban felerősítheti a vagyonok külföldre vitelét és az ügyfelek hajlandóságát arra, hogy pénzeiket többféle eszközben tartsák. Már most látható, hogy a hagyományos befektetések mellett egyre jobban érdeklődnek a műtárgyak, az ingatlanok vagy a startupok iránt.