Nő a faktoringpiac, az OTP Bank már több mint harmadát adja a forgalomnak

Rekordmértékű, csaknem 1200 milliárd forintos faktorált forgalmat értek el a Magyar Faktoring Szövetséghez tartozó piaci szereplők 2015-ben, ráadásul ez a forgalom kiugró mértékű, 31,8 százalékos éves bővülést takar. A nettó faktorált állomány 11,3 százalékkal, 140,1 milliárd forintra nőtt 2015-ben. A növekedésben ugyanakkor az ágazati szövetség adatai szerint ezúttal is komoly szerep jutott az időközben stabilan piacvezetővé váló OTP Banknak: a hitelintézet ugyanis a 2014-es 142,8 milliárdról 415,3 milliárd forintra növelte éves faktorált forgalmát tavaly, amely amellett, hogy majdnem háromszoros bővülést jelent, nagyjából lefedi a teljes piaci növekedést is.

Az OTP Bank mellett ugyanakkor több olyan jelentős banki vagy banki hátterű szereplő is akadt, amely komoly forgalomnövekedést tudott elérni. Ezek közé tartozik például az UniCredit, amely 180 milliárdos faktorált forgalmat ért el tavaly, több mint másfélszer annyit, mint egy évvel korábban, de növelni tudta a forgalmát például az Erste és a CIB Faktor is.

Több, már korábban is megfigyelhető tendencia is folytatódott ugyanakkor a magyarországi faktoringpiacon, részben pont az OTP Bank fokozódó aktivitása miatt. Így 2015-ben is növekedett a banki hátterű piaci szereplők súlya: a 2014-es 80 százalék környéki részesedés a múlt év végére 87,6 százalékra emelkedett a faktorált forgalom alapján. A koncentráció szintén tovább emelkedett a piacon, a legnagyobb öt piaci szereplő tavaly már a forgalom 78,7 százalékát adta, szemben az egy évvel korábbi 66,6 százalékkal. Az OTP Banknak pedig a tavalyi számai alapján – a faktorált forgalmat figyelembe véve – 34,7 százalékra ugrott a piaci részesedése. 

A piaci szereplők várakozásai szerint a piaci bővülés az előttünk álló időszakban is folytatódhat Magyarországon. Suták Péter, az MKB Bank faktoringüzletágának vezetője egy közelmúltban tartott rendezvényen úgy vélekedett, hogy az európai uniós pályázatok idei évre várható kiírása jótékony hatást gyakorolhat a magyarországi faktoringüzletágra is: emellett új ügyfelek megjelenése is várható tovább erősödő verseny mellett, így a teljes piacra vonatkozóan az egy számjegyű növekedés mindenképpen reális elvárásnak tűnik.

A hazai vállalati szektorban pedig nyilvánvalóan van tere a faktoringszolgáltatások bővülésének: a hazai penetráció alapján Magyarország az EU-ban az alsó harmadban, a régióban pedig a középmezőnyben helyezkedik el. Iparági elemzések szerint 2015-ben a teljes hazai vállalatközi kereskedelem 72 százaléka halasztott fizetésen alapult, a külföldi partnereknél ez az arány pedig még magasabb, 76,6 százalék volt. A mintegy háromnegyed részben szállítói finanszírozásra épülő hazai B2B-forgalom pedig jelentősen meghaladja a kelet-európai 38 és a nyugat-európai 41,3 százalékos átlagot. Emellett a hazai kis- és középvállalkozások eszközállományának akár 25–40 százalékát is kitehetik a kifizetésre váró vevőkövetelések.