Az MNB az elmúlt napokban többször is jelezte, hogy nem szeretne erősebb forintárfolyamot – írják elemzésükben a Raiffeisen Bank közgazdászai. Rámutatnak, hogy amint 310 alá kerül az árfolyam az euróval szemben, azonnal mondanak valami olyat, ami aztán átmenetileg ismét visszalöki 310 fölé a kurzust.
Legutóbb erre csütörtökön volt példa. Akkor Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke egy konferenciáján azt mondta, hogy még az idén tovább csökkenhet az 1,35 százalékos alapkamat, ugyanakkor a tavaszi vágást túl korainak nevezte. Szerinte a jelenlegi forintárfolyam mellett elvéthetik a 3 százalékos inflációs célt. Ezt a piac úgy értelmezte, hogy az MNB még gyengébb árfolyamot szeretne, így szavaira a forint a reggeli 309-es szintről délutánra 311 közelébe került az euróval szemben.
„Az alapfeltevésünk az, hogy az inflációs kilátások romlása olyan mértékű lesz, vagy már most is az, hogy az MNB kénytelen lesz előbb-utóbb tovább lazítani” - mutat rá a Raiffeisen, hozzátéve, hogy a jegybank azonban elsősorban nem az alapkamattal szeretné ezt megoldani, hanem az önfinanszírozási programban eszközökkel. (A program keretében állampapírok vásárlására késztetik a bankokat.)
Mivel az MNB-nek fontos a forint árfolyama, így a gyengébb szinten tartáshoz más eszközök is kellenek. A Raiffeisen szerint ezért az MNB 1 százalékra fogja csökkentetni az alapkamatot az év első felében, és úgy kalkulálnak, hogy az euró/forint kurzus 315-ig kúszik fel, az év végén, vagyis decemberben pedig már 320-as szintet is láthatunk.
„Az MNB bármennyire is szeretné az alapkamatot érintetlenül hagyni, ha legalább annyira fontos a forintárfolyam, mint az inflációs cél, akkor nem fogja tudni” - emelik ki a bank elemzői, akik úgy vélik, hiába mondja a jegybank, hogy nincs árfolyamcélja, gyengébb kurzust szeretnének. A Raiffeisen szerint a szóbeli intervenciók egyre kevésbé működnek, és hamarosan lépni fognak a jegybankároknak. A Bloomberg elemzői körképében arról írt a héten, hogy az MNB-nek „ki nem mondott árfolyamküszöbe” a 310-es kurzus.
Pedig minden a forint erősödése mellett szól. A magyar gazdaság érdemben növekszik, a költségvetési hiány alacsony és csökken, miközben az államadósság sem nő már. A fizetési mérleg többletes, a külkereskedelemben pedig soha nem látott mértékű, 8 milliárd eurós aktívum alakult ki tavaly. A befektetők és az elemzők szerint ez mind a forintot erősítené, ha az MNB nem menne ezzel szembe.
Nagy Márton csütörtökön arról is beszélt, hogy már márciusban jöhet nem konvencionális lazítás. Ez érintheti akár a kamatfolyosót, amelynek alja negatív tartományba is kerülhet (most 0,1 százalékon áll).
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.