Csak Blue Robinék adtak elfogadható ajánlatot az MKB-ért

Az MKB Bank 2014. december 18. óta tartó szanálása az első az MNB történetében - kezdte Nagy Márton, a jegybank alelnöke azt a tájékoztatót, amit azért hívott össze, mert az utóbbi napokban félrevezető információk jelentek meg a magyar sajtóban. Ezt Nagy részben az MNB és a saját felelősségének is tartja. Mint elmondta, május végén, június elején szerettek volna beszámolni az MKB szanálásáról, miután akkorra lezárult volna az értékesítés, s másnap bemutatkozhatott volna a vevő. Ezt a menetrendet rúgta fel, hogy kiszivárgott, a Pénzügyi Stabilitási Tanács kiválasztotta az MKB megvásárlására pályázatot benyújtottak közül a legmagasabb, 37 milliárd forintos ajánlatot tett háromtagú - két magántőke-alap és a Pannónia Nyugdíjpénztár alkotta - konzorciumot.

Az EBRD is bent volt az MKB adatszobájában, de nem tett ajánlatot. Nagy tudomása szerint azonban a londoni székhelyű nemzetközi pénzügyi intézmény továbbra is érdeklődik, s majd a nyertes ismeretében dönti el, beszáll-e a konzorciumba. Hogy milyen módon, tőkeemeléssel vagy a kivásárlással, azt az alelnök nem tudta megmondani. A pénzügyi zárásig azonban nem léphet be új tulajdonos.

Az EU is érdeklődik az iránt, van-e a tulajdonosok mögött állami pénz - például az MNB-alapítványokon keresztül - mert ha igen, akkor ez tiltott állami támogatásnak minősülhet. A konzorcium összes tagjának nyilatkoznia kellett arról, ügyvédi ellenjegyzéssel, hogy nem vettek igénybe és a jövőben sem igényelnek állami pénzt, jelesül az alapítványoknak juttatott, a Kúria és az Alkotmánybíróság által közpénznek minősített vagyonból.

A vevők pénzügyi erejét az MNB úgy ellenőrizte, hogy bekértek az ár mellett más, nem árjellegű tényezőket. Például azt, hogy mennyire jártasak a magántőke-alapok kezelésében, milyen banki és regionális tapasztalatuk van, volt-e olyan banki befektetésük, amelyen buktak, az MKB tőkemegfelelési mutatóját mennyivel az előírások felett tartják majd a jövőben. Ezek mellett az MNB kért stratégiát, valamint, azt, hogy a vevők mit vállalnak. Végül arról is nyilatkozniuk kellett, hogy honnan és mennyi pénzt teremtenek elő az MKB megvételéhez. Például az MKB vevői konzorciumot vezető Blue Robin esetében két üzletember - az indiai Rakesh Kumar Aggarwal és a magyar származású, Szingapúrban élő befektetési bankár, Semsey Barna - nyilatkozott, hogy mennyi tőkét emelnek majd. Azt nem lehet tudni, mennyivel töltik fel az alapot, hiszen a vételárat meghaladja a pénzügyi erejük -- állította Nagy. A másik magántőke-alapra, a Metisre például 16,65 milliárd jut, miközben a jegyzett tőkéje 31 milliárd, amit a jegybank és az MKB állítása szerint hazai befektetők adták össze.
Heten adtak nem kötelező érvényű árajánlatot az MKB-t, de nem mindenki akarta a bank száz százalékát megvásárolni, ami azért nem lehetséges, mert az Európai Bizottság felé az MNB szanáló hatóságként azt vállalta, hogy a bank összes részvényét értékesíteni kell.

Az MKB-t Nagy szerint nem most privatizálják, hanem az már tavaly decemberben megtörtént. Akkor adta el ugyanis az állami tulajdonosi jogokat gyakorló MNB a hazai pénzintézetek közvetett - a Szanálási Alapon keresztüli - tulajdonában álló MSZVK Magyar Szanálási Vagyonkezelő Zrt.-nek 32,1 milliárd forintért.

Ahhoz, hogy az MKB a kiválasztott vevői konzorciumhoz kerüljön, elengedhetetlen, hogy a két magántőke-alapot feltöltsék - jelentette ki Nagy. Csak ezt követően adja meg a felügyelet az engedélyt, és ha ezt megteszi, akkor kell befizetni a vételárat. 

Ha a felügyelet nem adja meg az engedélyt, vagy a vevők nem tudják befizetni a vételárat, akkor az MKB eladása zátonyra futhat - közölte az MNB alelnöke -, mivel a nyertesekét követő két legmagasabb árajánlat is alacsonyabb annál a 32,1 milliárdnál, mint amennyit az MSZVK kifizetett a bankért. Ha ugyanis ennél olcsóbban adnák el az MKB-t, akkor az MSZVK veszít, a különbözetet a hazai pénzintézeteknek kellene befizetnie a Szanálási Alapba. Márpedig ez a többletkötelezettség végképp megtorpedózhatná az EBRD, az Erste és a kormány közötti megállapodást, aminek az aláírása többek között azért húzódik a 2015 februári szándéknyilatkozat óta, mert azt követően a kormány javaslatára a parlament előírta, hogy a tavaly márciusban bebukott Quaestor kártalanításának terheit a pénzintézeteknek is viselniük kell.